Tokió a tavalyi földrengés után, ha lehet, még töretlenebb fejlődést mutat, amire igazán büszkék lehetnek a megapolisz lakói. Annak ellenére, hogy a város Rio de Janeiro ellenében elvesztette a 2016-os nyári olimpia megrendezésének jogát, az arra tervezett infrastrukturális fejlesztések még így is megérik a pénzüket, és jó részük megvalósulhat.

A megvalósulásra predesztinált befektetések között pedig ott van Tokyo Gate Bridge is, amely a közlekedés újabb modern szobrává avanzsálhat, amint elkészül. A mintegy 2,6 kilométer hosszan ívelő hidat formája miatt csak „Dinoszaurusz hídnak” becézik a helyiek. A mérnöki műalkotást még ezen a héten átadják a forgalomnak a többéves építkezés befejezése, illetve a műszaki átadás után.

Az európai, de főleg a hazai szemeknek szokatlan lehet, hogy a szigetország milyen tempót diktál az állami beruházások terén, továbbá mennyire időben teszi azt. Magyarországon ilyen sebességet elképzelni sem tudnánk, de Európa más részein sem sokkal jobb a helyzet, Görögországban is az utolsó pillanatokban végezték el a 2004-es nyári olimpiai játékokhoz készült épületek, műtárgyak utolsó simításait. A japánok viszont szokás szerint rettentően előrelátóak voltak, és a forgalmat már ezekben a percekben is hevesen csillapító hidat már jóval a játékok tervezett időpontja előtt átadták, hogy – a meg nem valósult – olimpia idejére már minden olajozottan működjön.

A japán kormány a híd kivitelezéséhez 1,45 milliárd dollárt mozgósított, ám az idő múlásával a befektetés megtérülhet, hiszen az előzetes kalkulációk szerint éves szinten nagyjából 246 millió dollár folyhat be a főváros, és az ember építette sziget között összeköttetést teremtő híd forgalmából. Maga a híd 36.000 tonnát nyom, a japán körülményekhez alkalmazkodva pedig a nagyobb földrengéseknek is ellenáll. Eközben a magasságot is pontos elvárások alapján határozták meg, hiszen a repülőtér miatt korlátozottak voltak a lehetőségek, de emellett a nagyobb hajóknak is elegendő helyet kellett biztosítani.

„Az új híd mentesíti a teljes vízparti régiót a torlódásoktól” – monta Shinichi Iskii, a Nomura Research Institiute fő konzultánsa. „Az építmény gazdasági hatása mintegy két-háromszorosa lehet a kormány eddigi becsléseinek” – tette hozzá.