Legutóbbi szerkesztőségi összejövetelünk igen bárgyú vitát szült, ami az autógyártók egyébként lelkiismeretes munkájának hanyag befejezését hivatott kritizálni. Mindez persze nem a műszaki tartalomra, hanem a nemtörődöm módon az újdonságokra aggatott, vagy éppen figyelmen kívül hagyott típuselnevezésekre vonatkozik.
Mert gondoljuk csak el, hogy valaki euro milliókat költ kutatásra, fejlesztésre, kivitelezésre, az öt földrész kiemelt képességű mérnökeinek, művészeinek munkáját fogja össze, hogy végül minden tudományág és kreativitást igénylő terület ötvözésével megalkosson valamit, amit büszkén mutathat meg a nagyvilágnak, hogy aztán végül úgy nevezze el; a "15-ös", vagy éppen a "W".
Noha korábban legalább a számok között némi műszaki tartalomra való utalás meghúzódott, ma ezek a nyers külső méreteken kívül az egyes erőforrások különböző teljesítményszintjei miatt a szakértőkön kívüli kör számára már sem a hengerűrtartalomra, sem a lóerők számára nem engednek különösebb következtetéseket levonni. Mindezt persze a turbófeltöltők, és kompresszorok kora hozta el számunkra, de a félrevezető adatok helyett már több értelme lenne, ha például az élettartam egy hónapra, vagy egységnyi futásteljesítményre vetített összköltségét pingálnák az autó hátuljára, - teszem azt, az összehasonlíthatóság érdekében BigMac egyenértékben. Értem én, hogy ez viszonylag bonyolult feladat, de manapság egy külső dinamikus kijelző elhelyezése sem lenne akadály.
De miért is ne lehetne visszatérni a gyökerekhez, és olyan szép neveket adni az új autóknak, mint ahogy azt a hajóknak szokás? Vagy a marketingesekből kiveszett volna minden kreativitás? A tervezőknek már nincs múzsájuk? Mert mennyivel szebben hangzik az, ha az alkotó a szerelméről Giuliettának nevez el egy típust, minthogy azt mondja: „Tessék, emberek, itt a huszadik!”
Miért is ne lehetne a nemes autóknak nemesi, tiszteletet parancsoló, vagy éppen egyéniségükre utaló neveket adni? Bizony-bizony, minden műszaki alkotás esetén elmondható, hogy az egész több mint a részek összege, azaz a járműveknek igenis van kisugárzása, amire rá lehet érezni. De ki is ismerhetné jobban az ilyen jellegű tulajdonságokat, mint maga az építő?
A válasz igen egyszerű: Önök kedves Olvasók, akik együtt élnek autóikkal, élményeket gyűjtenek velük, gyűlölik, vagy éppen szeretik azokat. Találkoztak már a rémesen unalmas M3542-vel? Van a garázsukban egy lélekkel megáldott, élménydús autó, amit „Négyesnek” hívnak? Lenne jobb ötletük? Írják meg nekünk, hogy mi alapján, és minek neveznék el saját, vagy áhított kedvencüket, és a legjobb indoklásokat értékes ajándékcsomaggal jutalmazzuk.
| Megjelent ingyenes tabletmagazinunk harmadik száma! | Az Autó Pult tavaly és 2012-ben |
|---|
