A bájos és sokak számára megannyi feledhetetlen élményt adó Fiat 850 leváltására még 1971-ben került sor, s a vidám formákat felvonultató farmotoros helyét kissé jellegtelenebb, ám ugyancsak szeretett utóda, a 127 vette át. Az egyszerű formaterv és a tiszta vonalak viszont jó arányokkal párosultak, így a kis olasz modern átirata akár az utcán is megállná a helyét.

Az alkotó a kis 500-as nagyobbik testvéreként tekint művére, azaz a 127 újjáélesztett változatára, s úgy hozta össze a fotókon is látható végeredményt, hogy a 21. századi városképbe remekül passzoló kis Fiat az Alfa Romeo MiTo és a Fiat Punto közös platformjára könnyedén ráépíthető legyen. Emellett a már említett, egyszerű formák ugyancsak hozzájárulnak az egyszerűbb gyártási folyamathoz.

David Obendorfer, az új 127-es megálmodója nem tapasztalatlan a régi kedvencek új köntösbe bújtatásában, hiszen korábban a Renault 4-es modern átiratát is neki köszönhettük. Mindenképp becsülendő, hogy a fémszobrász úgy hozta létre művét, hogy az minden porcikájában az elődre emlékeztet, miközben a frissesség is árad belőle, s a formaterv egységessége még komolyabbá teszi az összképet.

Persze a Fiat nem szándékozik hasonló lépés megtételére, a művész alkotásának sikere mégis megadhatja a kezdő lökést egy hasonlóan egyszerű, mégis jól használható retró modell megépítésére, főleg annak tudatában, hogy a már említett padlólemez alkalmas volna alapnak.

Emellett az olaszok a kisautók kategóriájában mindig is jó dolgokat hoztak létre, így számukra is inkább ez az irány volna a legjárhatóbb út, sőt, az olasz piac képes lenne megőrülni egy szériagyártásba vitt, modern 127 láttán. Sajnos azonban a Fiat manapság mutatott ereje már nem a régi, s a gyengeség láttán valószínűleg nem számíthatunk semmiféle radikális lépésre a torinóiaktól.