A forróság is átkos – tippek a nyári közlekedéshez

Nyomtatás

Közlekedni mikor a legjobb? Természetesen a tavaszi és az őszi időszak a legkényelmesebb, amikor nem kell felfagyott úttesttől, sem tikkasztó hőségtől tartanunk. Persze a legtöbb felkészülést a tél kívánja meg, de nyáron legalább akkora figyelmet kell fenntartanunk, mint a leghidegebb évszakban.

A kellemes meleg sok szempontból kedvező, viszont a közlekedés szempontjából a nyár és a forróság már annál inkább kellemetlen lehet. Túlhevülve képes az ember rossz döntéseket hozni, ráadásul a türelem határai is szűkülnek a normál állapotokhoz képest, mindenki ingerlékenyebb és könnyebben dühbe gurul a nyári napon. Mindez persze érthető is, hiszen akár klímával, de még inkább klíma nélkül egy 30-35 fokos dugót végigszenvedni nem épp leányálom. Emiatt fontos, hogy tényleg minden esetben próbáljunk türelmesek, higgadtak maradni a többi közlekedővel szemben, még akkor is, ha nem ártottunk senkinek, ugyanis az erőszak csak további erőszakot szül, amit jobb elkerülni inkább.

Nyáron ráadásul sokan veszik ki szabadságukat egy-egy vakáció miatt, s a sok-sok autóval utazó csak fokozza a felhevült helyzetet. A száraz, meleg nyári napokon sosem árt, ha van egy palack szénsavmentes ásványvíz a csomagtartóban – még ha langyos is, jól esik néhány korty folyadék a tikkasztó napon. Emellett a párszáz forintos árnyékolók is aranyat érnek a tűző napsütésben, legfőképp, ha gyermekkel utazunk. A szélvédőre illeszkedő napellenzővel a hosszú parkolások alatt óvhatjuk meg a műszerfalt és a kezelőszerveket a felforrósodástól, menet közben pedig az oldalablakokra felcuppantható árnyékolókkal tehetjük elviselhetőbbé az utasteret.

A legjobb megoldás persze a klíma, azonban nem árt tudni, hogy csínján kell bánni vele: maximum 5-6 fokos különbséget érdemes tartani a külső és a belső hőmérséklet között. A túlhűtött utastér miatt kiszálláskor a szervezet terhelése nagyobb, s a megfázás esélye is növekszik. A fúvókákat semmiképpen se állítsuk közvetlenül az utasokra, sokkal hasznosabb közvetetten hűteni a testet. A klímát bizonyos időszakonként érdemes szakszervizben átnézetni, esetlegesen cseréltetni az elöregedett tömítéseket, s a gáz utántöltése is esedékes lehet – egy kis odafigyeléssel sokat javíthatunk egy pokoli hőségben megtett út kényelmén.

Továbbá olajcsere alkalmával a pollenszűrőt is cserélni kell, hogy tiszta, friss levegő kerüljön befúvásra. Ahol klíma nincs, ott az utólagos fóliázás is jó megoldás lehet, azonban a hővédő vagy sötétítő fóliák felhelyezésével érdemes szakembert felkeresni, aki minőségi alapanyagokkal dolgozik és tisztában van azzal, hogy melyik üvegfelületet szabad fóliázni.

A technikáról sem szabad megfeledkezni. Az akkumulátor nem csupán télen, hanem nyáron is szélsőséges hőmérsékletnek van kitéve, s a régebbi fajta, nyílt cellás verziók kiszáradása, károsodása ebben az időszakban ugyanolyan veszélyt jelent, mint a téli haldoklás. Ennél talán fontosabb és jellemzőbb a hűtőrendszer hibája a forróságban.

Amennyiben a műszerfali mutató, esetleg piktogram arra enged következtetni, hogy a hűtés nem megfelelő, túlmelegszik a motor, mihamarabb utána kell járni a problémának. Első körben a kiegyenlítő tartályt kell szemrevételezni és szükség esetén (ioncserélt) folyadékkal utántölteni, de rosszabb esetben sajnos már magára a hűtőre kell rápillantanunk, illetve a ventilátorra.

A rovaroktól, a levegőben szálló apróbb darabkáktól is eltömődhetnek a lamellák, amin mosással segíthetünk, míg rosszabb esetben szivárgással vagy a hűtőventilátor meghibásodásával már szerelőhöz kell fordulni.

Noha a fékfolyadék cseréje futás mellett időszakhoz is kötött, sokan elmulasztják a cseréjét, pedig a nyári melegben még nagyobb igénybevételnek van kitéve. Általában 2 évente szükséges a fékolajat lecserélni, ezen túlhaladva már könnyedén csökkenhet a fékteljesítmény. A fékfolyadék ugyanis a nyomás hatására felforrhat, az öregedéssel csökkenő forráspont pedig folyamatosan ront a helyzeten.

A hosszabb utak alkalmával pedig holminkról kell gondoskodni. A sok-sok cuccot a csomagtartóba logikusan elrendezve könnyebben megtaláljuk az alkalomadtán keresett holmit, ráadásul a rögzítés is egyszerűbb lesz. Amennyiben külföldre utazunk, az útvonal áttekintése mellett tájékozódni kell az adott országban érvényes sebességhatárokról, szabályokról, illetve az autópálya díjakról.

Legkésőbb a határnál tudunk venni külföldre szóló matricát, de számos benzinkúton is kapható a plecsni. Sajnos hazánkban továbbra is 10 napos a legrövidebb autópálya használati jegy, a nyaralásokra, rövidebb kiruccanásokra kiválóan alkalmas 4 napos bilétát továbbra sem hozza vissza az üzemeltető.

A hazai utazások előtt mindemellett az útinform hálózatán keresztül az aktuális lezárásokat, útjavításokat érdemes áttekinteni, hiszen egy-egy gócpont, dugó kikerülésével gyorsabb és nyugodtabb útvonalat rakhatunk össze, a megfelelő guminyomás beállításával pedig több száz kilométeren értékes litereket spórolhatunk meg. Végül, de nem utolsó sorban a nyári abroncs megléte is sarkalatos pont, hiszen a fennhagyott téli gumik csupán jelképes tapadást biztosítanak az évszaknak megfelelőekkel szemben, ráadásul gyorsabban kopnak és nagyobb gördülési zajjal teszik kevésbé komfortossá az utazást.




Share/Save/Bookmark