Az autóvásárlás előtt állók fejében temérdek kérdés ágál, megválaszolásra várva, kezdve attól, hogy milyen motorral, milyen színben, milyen karosszériaformával rendelkezzen a kiszemelt, egészen az extrák soráig és a futásteljesítménnyel kapcsolatos kétségekig. Noha azt gondolnánk, hogy nehéz dolga van annak, aki nem csupán szürke szamarat keres a mindennapokra, hanem stílusos élményt is bezsebelne, mégis van számos lehetősége a piacon – elérhető árú elsőkerékhajtású kupék és bizonyos esetekben kabriók lajstroma szerepel mai összeállításunkban.

Aki egy kicsit is rajong a négykerekűekért, vásárláskor számba veszi az élményfaktort is, ami nem csoda, hiszen az együtt töltött kilométereket élvezni is akarjuk, nem csupán megélni. Az adott távolság leküzdése pedig minden kétséget kizáróan kellemesebben telik, ha egy divatos vagy épp elegáns kupéban, esetleg a levetkőztethető tetejű kabrióban kell megtenni. Persze tény, hogy az exkluzivitásnak ára van, a stílusos kupék és az élményhajhászó kabriók mindig is drágábbak voltak hagyományos társaiknál, azonban a használt autók piacán az újkori árak közötti különbségek több okból kifolyólag is elolvadnak, minek eredményeképp sok esetben józan áron lehet hozzájutni olyan kupéhoz, amelyre már csak jellegéből adódóan korábban is gondos kezek vigyáztak.

A valaha készült egyik legszebb kupéként emlegetett Peugeot 406 Coupé idomait a Pininfarina stúdió álmodta meg, tehát bizonyos szempontból nem meglepő a tény, hogy sokan rajonganak érte. A 4,6 méter hosszú középkategóriás kupé szépségével több díjat is besöpört debütálásakor, ráadásul a beltere sem kevésbé igényes, hiszen javarészt bőrkárpittal rendelkező modellekkel futhatunk össze.

Hazánkban csupán kevés fut belőle, ennek megfelelően a használt piac sem képes bőséges ajánlattal szolgálni, azonban olykor-olykor felbukkan egy-egy igényes darab, amellyel jó vásárt lehet csinálni, gyakorlatilag egymillió környékén. 1997-től egészen 2004-ig gyártották, a motorpaletta pedig meglehetősen széles volt. Aki nem tartja eretnekségnek a kétajtósok és a dízelmotorok házasságát, annak akár az erős, mégsem túl torkos 2.2 HDi is jó választás lehet, míg a szürke egér kétliteres, tizenhat szelepes és az ugyancsak négyhengeres 2,2-esmellett egyértelműen a háromliteres V6-os jelenti a legízletesebb ínyencfalatot.

Ha már olasz stúdió, akkor nem maradhat ki a felsorolásból az Opel legszürkébb korszakából kiemelkedő kupé, amely a valaha gyártott egyik legszebb villámosként is aposztrofálható. Természetesen a G sorozatú Astra kétajtós verziójáról van szó, amely az egyszerű kompaktból vált sokak álomautójává. Előnye, hogy a stílusos megjelenés mellé robosztus technika párosul, amit gyakorlatilag bármelyik szerelő képes kezelni, ráadásul az alkatrészek árai is barátságosak. Az ezredforduló környékén napvilágot látott példányok már egymillió alatt is megkaparinthatóak, de a szebb darabokért már hétszámjegyű összeget kell letenni az asztalra.

Ráadásul a motorkínálat itt is változatos: a költségmentes megoldásokra éheseknek ott az egyszerű, de csak elégséges dinamikát nyújtó 125 vagy 116 lovas 1,8-as benzines, rendelkezésre áll továbbá a túrakupés stílust erősítő 147 lóerős 2,2-es négyhengeres, illetve az igazán ütős választás a 200 lóerőt nyújtó kétliteres turbómotor adja. A típus pikantériája, hogy vászontetős kabrióként is kapható volt, így a nyitott autózás szerelmeseinek egyaránt jelent alternatívát a G Astra kétajtós módosulata.

Ebbe a körbe, tehát a kompaktok szegmensébe tartozik a japán legenda, a hetedig generációs Toyota Celica is, ugyancsak látványos formával. A Celica kicsit más utat képvisel, hiszen kevésbé elegáns, mindinkább vagányan sportos megjelenésű, miközben a motorpalettával nem sokat variáltak a szakemberek, azonban nem is bánjuk, hogy csupán kétféle hajtáslánccal áll rendelkezésre a használt piacon a modell. Az alapot a 143 lóerő leadására képes, 1,8 literes, változó szelepvezérlésű négyhengeres benzines adja, míg a többre vágyóknak ott a 192 lovas TS kiadás, ugyancsak az 1,8-asból kipréselve.

Hogy a motor mennyire helytálló, indokolja a Lotus döntése is, hiszen az Elise sokáig ezzel az erőforrással volt kapható. A ritka, középmotoros MR-2 mellett a Celicából már bőséges találatot ad a használtautós oldalak keresőmotorja, s nagyjából 1,5 millió környékén már élhető ajánlatokra bukkanunk. Aki nem ragaszkodik az elegáns kupé miliőjéhez, hanem inkább a sportos vonalat preferálja, annak mindenképp megfontolandó választás az 1999 és 2006 között gyártott, T230 kódnevű generáció, már csak a megbízhatósága miatt is.

Ráadásul még kisebb méretben is létezik kupé, noha ott az eleganciáról már tényleg lemondani kényszerül a vásárló. Az Opel és a Ford nagyjából hasonló időszakban rukkolt elő minikupéval, nagyjából hasonló sziluettel, ugyancsak hasonlóan immáron párszázezres ajánlatként, azonban a végeredmény egészen más lett. Míg az Opel Tigra az 1,4-es és 1,6-os motorokkal és a szinte használhatatlan hátsó paddal is inkább a hölgyek cuki kedvence lett, addig a Ford Pumában már a férfiak is meglátták a fantáziát, hiszen többen versenyzésre használták. Persze ehhez kellett a megfelelő motor, méghozzá a Yamaha fejlesztésében szültetett 125 lóerős, 1,7-es négyhengeres személyében.

A kis, könnyű kupék közül mégis a Tigra maradt fenn, de ő is csupán egy második generáció erejéig, ráadásul a frissülés során a jellegzetes üvegkupola helyét nyitható tető vette át, az ülések száma pedig kettőre redukálódott. Azonban az érdeklődés hiánya a Pumát követően a Corsa alapjaira épülő kis Opelt is eltörölte az autóipar színpadáról.

Mindeközben a feltörekvő dél-koreaiak is próbálkoztak tisztességgel, aminek eredménye a Hyundai Coupé lett, amelyet bizonyos helyeken Tiburonként is ismernek. A gyártó eleinte még merész formai megoldásokkal, mi több, sokakat megbotránkoztató kidülledt, dupla körlámpás fronttal jelentkezett, azonban a típus igazán a 2001-2009-ben élt második generációra ért be. Kapni lehetett szerény 1,6-ossal, már elég izmos kétliteressel és 2,7 literes lökettérfogatú V6-ossal is, a váltók között pedig nem ritkán szerepel az automata egység. Amolyan igazi klasszikus kupé, igencsak alacsony üléspozícióval és keskeny ablakokkal.

Végül, de nem utolsó sorban a prémiumok palettájáról szemezve a megannyi hatsókerekes megoldás között azért találunk olyan elsőkerékhajtásút is, amely ráadásul finom és szemrevaló is egyben. A Volvo C70-ről van szó, amely igazán kifinomult kupéként képes elcsábítani az autóvásárlás előtt álló rajongót.

A minőségi anyagok, a prémium beltér és az elegáns összkép olyan egyveleget alkot, amire nehéz nemet mondani, ráadásul a hajtásláncok is kivétel nélkül potensek. Sokféle motorral szerelték ezt a típust, de a legvérszegényebb is 170 lóerőt tud, míg a skála egészen 250 lóerőig terjedt ki. Sajnos a magyar használtautó piacon nem túl sok egyed bukkan fel, mi több, a megkíméltek még ritkábbak azonban végösszeg tekintetében ezúttal sem kell túl mélyen zsebbe nyúlni.

Amolyan jolly jokerként jön az Audi TT Coupé, a magyar gyártású sportautó, szintén potens műszaki tartalommal és az első generáció esetében még bőven 2 millió alatti vételárral. A Bauhaus stílusban fogant, különleges, formabontó megjelenésű négykarikást Győrben építették össze és meglehetősen nagy port kavart az autóiparban. Egyrészt a küllemével és merészségével, másrészt azzal, hogy az elsőkerekes verzió egyszerűen hirtelen túlkormányzottá vált és ez által balesetveszélyesnek bélyegezték. Valóban, az egyszerűbb hátsó futóművéből adódó momentán centrum miatt bizonyos tempó felett nem várt sajátkormányozottsági tulajdonság lépett fel, azonban a gyártó hamar orvosolta a TT hibáját egy jellegzetes kacsafarok légterelő idommal.

Az 1,8 literes, hengerenként ötszelepes turbómotorral szerelt, 180 lovas kupéból számos példány szerepel a használtautós adatbázisokban, így a vevők kedvükre válogathatnak a szebb napokat megélt vagy épp ténylegesen megkíméltek között. Aki pedig az elsőkerékhajtást kívánja némiképp ellensúlyozni, annak ott van az 1,8-as turbóval vagy a nagyobb V6-os szívóval is kapható összkerekes quattro verzió.

Egy szó, mint száz, a szűk büdzséből gazdálkodó autóvásárlónak sem kell kényszerűségből lemondania a stílusos kupék világáról, mi több, egymillió alatt és valamivel felette is több lehetőség kínálkozik akár robosztus, megbízható, akár vérpezsdítő technikával. Érdemes tehát nyitott szemmel járni a világban, mert bizony a stílust nem minden esetben mérik drágán.