2017. Szeptember 22., Péntek

Frissitve:04:03:48

Nyitott modellként is bemutatkozhat a hosszú farkú McLaren

Nyomtatás

Amikor a McLaren idén márciusban, a Genfi Autószalonon leleplezte középső modellsorozatának csúcsmodelljét, a 675LT-t, szinte mindenki elámult az autó kvalitásai és szépsége láttán. Aztán a második sokk akkor ért minket, amikor nyilvánossá vált a típus ára. A 114 milliós árcédula dacára villámgyorsan elkapkodták a típust - a sikerre való tekintettel előfordulhat, hogy nyitott változatban ismét elérhető lesz a hosszú farkú Mclaren.

A legfrissebb hírek szerint elkészülhet a Spider, annak dacára, hogy az árazás alapján a 675LT nem csak az átlagembereknek elérhetetlen, hanem a dúsgazdag potenciális vásárlók is sokallták kissé. Ennek ellenére a hosszú farkú modell megtalálta célkozönségét, és kereken 2 hónap alatt vásárolták fel az ügyfelek az 500 darab 675LT-t. Így aztán nem csoda, hogy a vezetőség a nyitott változat hasonlóan mérges kivitelét fontolgatja, különösen, hogy a Spider a merev alapok miatt nem lenne jelentősen nehezebb a kupé testvérnél. De mire számíthatunk? A kupé alábbiakban olvasható tulajdonságai adottak, mellé pedig a Spider esetében kivehető szénszálas keménytetőre számíthatunk, no és persze 10 millió forintnyival még kövérebb árcédulára.

Nem kérdés, ha egy 114 milliós sportkocsit ennyire rövid idő alatt elkapkodnak, az tudhat valamit. Mi is rendkívül kíváncsiak voltunk, pontosabban csak lennénk a wokingi műhely büszkeségére, azonban hacsak nem ér minket csoda, sajnos nem túl valószínű, hogy bármikor is eljut hozzánk egy 675LT. Még szerencse, hogy külföldi sajtó rovatunk épp a hazai tesztelésre nagyjából esélytelen autócsodák bemutatására született, így ezúttal is éltünk a lehetőséggel, hogy neves külföldi kollégák tollából született irományok alapján írhassunk Olvasóinknak. Márpedig beszámolóból akad bőven, hiszen a McLaren épp a múlt héten szervezett tesztvezetést a sajtó számára, mégpedig a Silverstone-i pályán. Érdekes, hogy azután jelennek meg cikkek egy autóról, hogy annak kiárusítása már megtörtént, de így talán még nagyobb izgalommal olvastuk a menetpróbákat. Mindenekelőtt nézzük meg, hogy miben változott a 675LT az alapjait biztosító és már alapesetben is zseniális 650S-sel összehasonlítva.

A külső esetében túl nagy meglepetésre nem számíthatunk, hiszen a 650S formáit láthatjuk viszont, az ilyenkor szokásos változtatásokkal megspékelve. Az autó új aerodinamikai csomagot kapott, így agresszívabbra cserélték a lökhárítókat, nagyobb légbeömlőket és középre húzott kidörgőket kapott, melyeknek köszönhetően még nagyobb diffúzort köszönthetünk a rengeteg karbon elemmel gazdagodott 675LT hátsóján. A szerencsés vásárlók új színekből (Chicane szürke, Delta vörös, Silica fehér, Napier zöld, McLaren narancs) és keréktárcsákból válogathattak a 650S kínálatához képest.

Utasterét tekintve ugyancsak vadabb lett a McLaren: ultrakönnyű, karbon héjas Alcantara sportüléseket, karbon betéteket és rengeteg 675LT logót kapott – többek között például az ülésekre és a fordulatszámmérőre. A mérnökök a multimédiás rendszert is átalakították némileg, így többek között a klímát is az érintőképernyőről lehet vezérelni.

A legfontosabb változások azonban a motortérben érhetők tetten, ahol a 3,8 literes ikerturbós V8-as alkatrészeinek több mint 50%-át (!) cserélték le vagy alakították át. Ennek köszönhetően az erőforrás már 675 tagú ménest és 700 Nm-es csúcsnyomatékot tud felmutatni, ami 25 lóerővel és 22 Nm-rel többet jelent, mint a 650S esetében. Noha a motor ilyen mértékű átalakításától akár nagyobb különbségeket is várhatnánk, nem szabad elfelejtenünk, hogy a gyáriaknak a megbízhatóságra és a fenntarthatóságra is oda kell figyelnie, így ilyen teljesítményszintek esetében már ez a növekedés is kiválónak mondható. Ráadásul az átszabott hajtáslánccal (is) sokat faragtak az autó tömegéből: egészen pontosan mínusz 10 kilót köszönhetünk az átalakításoknak, sőt, a kipufogórendszer ehhez további 1,1 kilót tesz hozzá.

A fenti értékekre nagyvonalúan csak legyinthetnénk, azonban ahhoz, hogy egy mázsát le lehessen faragni egy egyébként is könnyűépítésű szuperautó tömegéből, elengedhetetlen a részletekre való odafigyelés. A legnagyobb spórolást az új szénszálas karosszériaelemeknek köszönhetjük, amelyek 35 kilót faragtak.

Az 1 mm-rel vékonyabb üvegből gyártott szélvédő – ami persze rosszabb zajszigetelést eredményez – 3 kilót, míg a hátsó, motorburkolat előtti üveg fél kilót hozott. A kerekek darabja 800 grammal könnyebb. A fentebb említett, P1 csúcsmodellből származó szénszálas üléseknek 15 kilót köszönhetünk, az Alcantara használata a bőr helyett pedig meglepő módon további 3,5 kilót jelent. Nem kérdés, a 675LT-t a 650S radikális sportváltozatának tekinthetjük, úgy, mint például egy Porsche 911 GT3 RS változatát vagy egy Ferrari 458 Speciale verzióját.

Ha az átalakítások nem tértek volna ki a menetdinamikát érintő elemekre, akkor azt mondhatnánk, hogy a McLaren mérnökei félmunkát végeztek, de persze erről szó sincs. A 675LT számos elemet kap a P1-től. A rugók például könnyebbek és feszesebbek (elöl 27, hátul 63 százalékkal), a nyomtáv 20 mm-rel szélesebb, az autó hasmagassága pedig elöl szintén 20 mm-rel alacsonyabb.

Mindezeken felül a ’hosszú farú’ LT (LongTail) kialakítás nem véletlen: a hosszú farrészt a mérnökök elsősorban a nagyobb felületű Airbrake (légfék) miatt álmodták meg, ami másfélszer akkora, mint a 650S-nél. Ezek után bizonyára nem lepődnek meg azon, hogy a nagyobb leszorító erő végett újak a lökhárítók, sőt, a pontosabb kormányzás miatt a kormánymű is. Ha mindezekbe belegondolunk, akkor nem is tűnik annyira túlzásnak a 675LT felára az alapot képező 650S-hez képest. Hiszen az óriási fejlesztési költségek ezúttal mindössze 500 példányra oszlanak el. Márpedig van minek leoszlania, hiszen a 650S-sel összehasonlítva az alkatrészek egyharmada (!) új vagy átalakított.

A plusz 25 lóerővel és a 100 kilogrammos fogyókúrával elért mindössze 1230 kilogrammos száraz tömeggel a hátsókerekes, hétsebességes duplakuplungos automataváltóval szerelt autó a 650S-nél egy tizeddel gyorsabban, 2,9 másodperc alatt képes 100 km/h-ra katapultálni, és meg sem áll egészen 330 km/h-ig. Álló helyzetből 7,9 szekundum alatt éri el a 200-at, ami fél másodperces javulást jelent. Utóbbi érték már-már ijesztő, hiszen inkább sportmotorokra, mintsem sportautókra jellemző, azonban elsősorban mégsem a menetteljesítmények azok, amik a McLaren büszkeségét olyannyira különlegessé varázsolják. Hiszen gyors autót szinte mindenki tud(na) építeni.

A tesztelők egytől-egyig teljesen el voltak ájulva a menet közben tapasztaltaktól. Mindenki, kivétel nélkül a P1-éhez hasonlította a vezetési élményt, ami ha igaz, akkor a végén még kiderül, hogy a 114 milliós McLaren nem is olyan drága, hiszen a P1 mintegy háromszor ennyibe kerül.

Mindent elmond a gép kvalitásairól, hogy a hátrányokhoz érkezve az összes újságíró mindössze annyit volt képes kinyögni, hogy sajnos elkelt az összes. A Silverstone-i körök után ép ésszel felfoghatatlan kanyarsebességekről, határtalan tapadásról és lézerpontos irányíthatóságról szóltak a beszámolók. Az autó összhangja, finomsága olyannyira lehengerelte a tesztelőket, hogy a közel 700 lóerő és alig 1,2 tonna párosára alig tértek ki néhány mondat erejéig. Az erőt úgy jellemezték, hogy félelmetes, az autó gyakorlatilag katapultál, azonban hozzátették, hogy ezt az érzést mások is tudják. Azonban a 675LT precizitását nem.

Ha beszélnek angolul, ha nem, a fentebb bemásolt 9 perces videót érdemes végignézni. A szerző nem más, mint Chris Harris, aki talán a világ egyik legismertebb és legelismertebb autós újságírója, aki nem csak ért az autók nyelvén, de vezetni is tud, mégpedig nem rosszul. Lényeg a lényeg, Chris Harris következő mondata jellemzi talán leginkább a 675LT zsenialitását: „a 675LT gyorsabb, mint a legtöbb versenyautó, amit életemben vezettem (ebből volt egy pár – a szerk.). Olyan érzés terelgetni, mintha egy bébi P1-et vezetne az ember”. Mi mindenesetre gratulálunk a McLarennek a tökéletes munkáért, és egyúttal örülünk, hogy ismét született egy sportautót, ami poszterként büszkén és méltán feszíthet a kisgyerekek szobájának falán. Nem kérdés, egy igazi álomautó. Nem is olyan sok az a 114 millió...

A McLaren 675LT egyszerűbb változatát, a 625 lóerős MP4-12C-t tavalyelőtt a Slovakiaring versenypályán nekünk is volt alkalmunk kipróbálni; a brit rakéta fantasztikus élményeket szerzett, a beszámolót ide kattintva olvashatják.




Szóljon hozzá!

A hozzászólások nem tükrözik az Autó Pult véleményét, értük az oldal nem vállal felelősséget.
Regisztráljon Ön is! A regisztrált felhasználók hozzászólása azonnal megjelenik.

Share/Save/Bookmark