Az alábbi cikkünk még egy korábbi holnapstruktúrából származik, így előfordulhatnak szerkesztési hiányosságok. Megértésüket köszönjük.

Épp a minap fedte fel a Ferrari az Enzo utódmodelljébe épülő 920 lóerős, HY-KERS néven futó hibrid hajtásláncának titkait, ma már azt is tudjuk, hogy a megannyi lóerővel a korszerű, két elektromotort is tartamazó hajtáslánc mire lesz képes a stopper ellen. Ha hihetünk a gyártónak, megint olyan autót sikerül megalkotniuk, amiből hamar legenda lehet.

A Ferrari Enzo a maga 660 lóerejével és V12-esével sem tartozott a lassabb szuperautók közé, nevezetesen a 0-200 km/h-s mutatványt 9,5 másodperc alatt abszolválta.

Hogy mennyit fejlődik a technika és mennyit számít az elektromotorok segítsége, illetve a kíméletlen hibrid hajtáslác okos vezérlése, jól reprezentálja, hogy ez 9,5 szekundum 10 év alatt (a Ferrari Enzo 2002-ben mutatkozott be) 6,5 másodpercre csökkent. Sok-sok hétköznapi sportos autónak már az is becsületére válik, ha a 0-100-as sprintet futja meg 7 másodpercen belül, nem hogy a 200 km/h-t.

A HY-KERS néven futó, hibrid kinetikus energia visszanyerő rendszer még 2010-ben debütált a Genfi Autószalonon, azóta pedig látványos fejlődésen ment át. Jelen pillanatban pedig ott tartunk, hogy a soron következő csúcs-Ferrariban már széria lesz. Az olaszok az első körben elvárt 30 % helyett mintegy 40 %-os CO2 kibocsátást tudnak megtakarítani a rendszerrel vegyes üzemben, ami ténylegesen tetemesnek számít.

Ehhez persze hozzátartozik az is, hogy a Ferrari a tökéletes eredmény érdekében a hibrid rendszer magával hozott többletsúlyát igyekezett minél jobban kompenzálni. Ezt jórészt a Forma-1-es autókból is ismert szénszál erősítésű anyagok széleskörű használatával sikerült elérni. Maga a rendszer lelkét egy motorként és generátorként is működő elektromos egység, illetve a gyártó hétsebességes duplakuplungos váltójának párosa adja. Első ízben az 599 GTB lemezei alatt jelent meg a szívó V12-vel együttműködve.

Az F70 néven emlegetett Enzo-utódban szintén V12-essel dolgozik össze a HY-KERS, itt viszont már két elektromotor segít be a hajtásba. Az első elektromotor a már említett, motor és váltó közé beépített, generátorként is üzemelő, míg a másik az első tengely hajtásáért felelős. Mindkettő az akkumulátorcsomagból táplálkozik, amelynek aktuális helye nyilván a tökéletes súlyelosztás, illetve a rendelkezésre álló tér alapján adódik ki.

A Ferrari közleménye szerint a HY-KERS rendszer kísérleti fázisának vége, most már a fejlesztési szakaszban van, ahol gyakorlatilag előkészítik a szériagyártásra, illetve biztosítják az elvárt megbízhatóságot.