Előfordul, hogy a saját fejlesztés és gyártás helyett célszerűbb megvásárolni valamit – erről szól a munkamegosztás. A Hondánál úgy érezhették, hogy a GM által kifejlesztett Ultium akkumulátoros technológia az elérhető optimum, így a Honda e után következő két elektromos modelljüket a General Motors segítségével mutathatják be. További kapcsolódási pont, hogy a mamutcég moduláris padlólemezére épülnek majd az újdonságok – a japánok persze kicsit átszabják az alapokat, hiszen szeretnék vevőiket hagyományos hondás kialakítással és megjelenéssel kiszolgálni.

Az alacsony kobalttartalmú akku cellák akár egymás mellé, akár egymásra rakhatók. Így a legkülönbözőbb méretű és kategóriájú autókba is passzolni fog egyetlen típusú cella, csupán a tömböket kell máshogy kialakítani. A padlólemez első-, hátsó- és négykerékhajtás számára is otthont adhat, így a SUV-októl kezdve a pickupokon keresztül akár kisebb autók is kerülhetnek rá. A Honda a GM-es alapok használatával több energiát fordíthat az autók formatervezésére, illetve a beltér kialakítására. Észak-Amerikában a 2024-es modellévre (tehát valamikor 2023-ra) várják az együttműködés első japán példányait, a gyártást pedig helyben (tehát az Egyesült Államokban) tervezik.

A Honda e-nél nagyobb autók megjelenésére számíthatunk

Az első látásra kissé unortodox összefogásból mindkét cég profitálhat: a GM még több jármű között tudja elosztani a fejlesztési költségeket, a Honda pedig jóval hamarabb dobhat piacra nagy hatótávolsággal rendelkező elektromos modelleket. Egyébként nem újkeletű a két gyártó tudásmegosztása: üzemanyagcellás fejlesztéseken éppúgy dolgoztak együtt, mint a Cruise Origin nevű önvezető rendszeren. Ráadásul a Saturn Vue (még 2004-ből) egy V6-os Honda motort kapott a motorháztetője alá. Érdekes lesz megfigyelni, hogy melyik gyártó kivel lép szövetségre, illetve kik kerülnek (akár csak átmenetileg) lépéselőnybe a villanyhajtású autók területén. A elektromos forradalom mindenesetre már elkezdődött.