Noha az önjáró autó megépítéséhez szükséges tudás és technikai háttér már hosszú évek óta rendelkezésre áll, a General Motors globális kutatási és fejlesztési munkájáért felelős Alan Taub csak a következő évtizedre becsüli az ilyen járművek kereskedelmi forgalomba helyezésének kezdetét.

A végső döntés a jogalkotókra hárulPersze a technológia térnyerése elé nem is a műszaki hiányosságok, mint inkább a jogi háttér ellentmondásai gördítenek követ. Egy esetleges baleset esetén ugyanis kérdéses, hogy ki is vonható felelősségre, s érhető módon sem a jármű tulajdonosa, sem a beszállítók, sem pedig a gyártók nem szívesen vonnák magukra a vizes-lepedőt. Az intelligens-rendszerek tökéletes működése persze valószínűsíti a közlekedő felek azonos műszaki felkészültségét, ami elengedhetetlen az elégséges kommunikációhoz, érzékeléshez.

Szükséges feltétel a megközelítőleg egyező műszaki felkészültség

Az ilyen jellegű rendszerek elterjedése azonban törvényszerűen vezet az aktív biztonság növekedéséhez, hiszen az emberi tökéletlenség immáron kiküszöbölhető lenne. Ebből pedig könnyedén következtethetünk arra, hogy a passzív biztonság területén jelentős költségcsökkentés várható, ami egyrészt begyűrűzik az autó vételárába, másrészt az ezzel arányos tömeg-csökkenés a fogyasztás mérséklődését is valószínűsíti.

A jövő járműve könnyebb, takarékosabb, mégis biztonságos lesz - a GM szerint még 10 évet kell várnunk rá

Végeredmény gyanánt nem feltétlenül drágább, de kis energiaigényű, mégis biztonságos járműveket kapnánk, amik képesek a folyamatos forgalmi áramlat fenntartására is, ezzel is csökkentve a környezet terhelését. Mindezek tükrében könnyedén asszociálhatunk arra, hogy a hajtásláncok hatékonyságát már nehezen javító fejlesztések prioritását felülírják az intelligens járműrendszerek térnyerését segítő tevékenységek, amik immáron gyorsabban vezethetnek eredményre.