Annak ellenére, hogy egyre nagyobb körökben terjednek el az elektromos autók, maguk a gyártók is tisztában vannak a technológia korlátaival és azokkal a kompromisszumokkal, amelyeket a vevőknek meg kell kötniük. Azonban mindezek nem állhatnak a fejlődés útjába, azonban az igazán nagy áttörés csak bizonyos falak leomlását követően várható.

A minap a General Motors elnöke nyilatkozott a témában, jelezvén, hogy a gyártóóriás is tisztában van a három fő kihívással, amik a villanyautózás elterjedésének legnagyobb akadályát is jelentik egyben. Reuss, a GM első embere elmondta, hogy „egyértelmű, ma a legnagyobb gátat a hatótávolság jelenti. Hiszen az emberek nagyon hosszú hatótávot várnak”. Ami tény, ám a nagy hatótáv igényével szemben általában kisebb utazási távolságok állnak.

Reuss elmondása szerint az elfogadható hatótávolság az átlagos vásárlók körében hozzávetőlegesen 500 km volna, amit a GM vezérigazgatója, Mary Barra is megerősített, hozzátéve, hogy a 2020-as Chevy Bolt már 420 km-es hatótávval csábít.

A másik sarkalatos pont még az elektromos autózásban az infrastruktúra, avagy a töltőhálózat. Noha az utóbbi 1-2 évben e téren rohamos fejlődés indult, sok helyen, így Magyarországon sincs meg feltétlen egy nagyobb elektromos autó darabszám kiszolgálására képes hálózat. Reuss és a GM abban látja a megoldást, ha a gyártók csoportja a kormányzatokkal karöltve tesz meg mindent az élhetőbb töltőhálózat kialakításáért.

Mindemellett a gyártóóriás a magántöltők tekintetében is jelentős előrelépés szükségét látja. A jövőben egyre több háztartásban lesz praktikus kialakítani valamiféle fali töltőállomást, amellyel otthon is „tankolhatóvá” válik a család négykerekűje. Mindez kiemelten fontos, hiszen a szakember szerint a tankolási igények 95%-a otthon vagy épp a munkahelyen jelentkezik.

A harmadik kihívást a villanyautózás terjedésében még mindig a költség jelenti, hiszen az elektromos modellek vételára még a jelentős állami támogatás mellett is magasabb a hasonló képességekkel bíró belsőégésű társakénál. Reuss és a GM becslése szerint nagyjából egy évtizedre van szükség ahhoz, hogy az elektromos és a belsőégésű technológia árcédulája pariban lehessen.

Azonban az elnök kiemelte, hogy ez a három akadály leküzdését követően is vélhetően csak akkor fogadja el a társadalom igazán széles körökben az elektromos autózást, ha a modellek legalább olyan jók, de inkább jobbak lesznek, mint benzines vagy gázolajos társaik – az elvárások tehát magasak velük szemben.

Az amerikaiak mellett a BMW is megszólalt a témában, ám a bajorok a hatótávkiterjesztő (REX) segédrendszerekkel kapcsolatosan osztották meg gondolataikat. Jan Friemann, a márka elektromos mobilitásért felelős menedzsere elmondta, hogy szerintük már nincs létjogosultsága az elektromos autókba épített benzines „aggregátoknak”.

A BMW ilyen rendszere az i3-ban mutatkozott be, amely a kompakt modellhez extra kiegészítőként szerepel, orvosolván a mai szemmel már kevésnek ható tisztán elektromos hatótávolságot. A németek REX-e egy 647 köbcentis, kéthengere erőforrás, amely a telepek apadása esetén egy generátort hajt meg áramtermelés céljával. Annak ellenére, hogy a BMW így látja a helyzetet, bizonyos országokban még egy darabig elérhető lesz a REX technológia az i3-hoz.

„A hatótávkiterjesztő belsőégésű motorok ötlete azokon a vásárlókon segített, akik túlságosan aggodalmasak voltak a hatótáv és a töltés miatt. A REX miatt mindenkinek meglehetett a biztonságérzete, hogy van egy kiegészítő megoldás is, ha valami gond lenne” – mondta Friemann.

Ezt az állapotot azonban a töltők terjedése és a technológia fejlődése, vagyis az egyre nagyobb kapacitású akkumulátorok alkalmazása feledteti, hiszen az újabb modellek már egyre messzebbre merészkedhetnek egyetlen feltöltéssel.