Nem szokás a széntüzelésű erőművek hatásfokát a személygépjárművek motorjainak képességeihez viszonyítani, már csak a méretek jelentősebb különbözősége miatt sem, azonban az elektromos autózás beköszönte szinte vonzotta magával az összehasonlítást. Az eredmény meglepő, a modern erőművek hatásfoka bizony csekélyebb a belsőégésű motorokénál.

Manapság nem ritka, hogy tesztjeink során olyan alacsony fogyasztást mérhetünk egy-egy tesztalanynak, ami évekkel ezelőtt még elképzelhetetlen lett volna, sőt, két évtizede egyenesen az elmegyógyintézetbe vittek volna, ha 6 liter alatti fogyasztású 184 lóerős, automataváltós autót vizionálok. Azonban a mérnökök kemény munkája meghozta gyümölcsét, s a fogyasztási értékek mellett immáron hatásfokukra is büszkék lehetnek a mai motorok, főleg a dízelüzeműek.

Az 1980-as években a benzinmotorok nagyjából 23 %-os effektív hatásfokkal bírtak, a dízelek 28 %-ot tudtak, ami tömören azt jelenti, hogy a kerekek és a segédberendezések hajtására a benzin energiatartalmának kevesebb, mint harmadát fordíthattuk a motorok bizonyos veszteségei miatt. Csodát persze nem lehet tenni, hiszen egyes veszteségtípusok sohasem lesznek eliminálhatóak, mégis, mára az előbb említett értékeket messze felülmúlta az ipar. A legfrissebb, 2,2 literes Mercedes-Benz dízelmotor példának okáért immáron 42 %-os hatásfokkal licitálhat rá egy modern széntüzelésű erőmű 38 %-os hatásfokára, de egy átlagos modern önygulladós is 40 % környékén jár.

Az eddigiek pedig akár az elektromos autók piacát is felforgathatják, hiszen az általuk elhasznált áram megtermelésére visszavezetve arra juthatunk, hogy egy kilométer megtétele alatt a brit adatok szerint 75-80 gramm károsanyag kibocsátásával járó elektromos áramot fogyasztanak el. Ehhez képest ma már bőven kapni szinte minden márka kínálatában 100 g/km alatti értéket produkáló modellt, tehát nagyon közel kerül egymáshoz a hagyományos és az alternatív hajtás.

Mindez persze csak a jelen viszonyok közt mérlegelendő probléma, ugyanis a megújuló energiaforrások terjedésével az elektromos autózásra kalkulált kibocsátás is egyre csökken. Példának okáért a nagy arányban atomenergiát preferáló franciáknál a villanyautózás esetében 12 g/km-es megtakarításhoz juthatunk.

Noha ezúttal nem célunk összeugrasztani az elektromos autók híveit a hagyományos hajtásra voksolókkal, mégis érdemes megállni egy pillanatra és elgondolkodni az autóipar mérhetetlen fejlődésén.