Ezúttal egy valós körülmények között vizsgálódó teszt erősítette meg azt, amit eddig is sejtettünk: ha környezetszennyezésről van szó, a mai modern dízelmotorok továbbra is élen járnak a benzinesekkel összehasonlítva. A tanulmány szerint az öngyulladósok nitrogénoxid-kibocsátása közelében sincs a gyári adatoknak.
Valljuk be, hogy ha a gyári adatok vonatkozásában kezdünk el vizsgálódni a hétköznapokban, az esetek 90 százalékában torz képet kapunk. Ennek oka az, hogy az európai üzemanyag-normaciklus sajnos kissé távol áll a valós felhasználástól. Egyrészt kontinensünket behálózzák az autópályák, amelyeken a legtöbb négykerekű kilométereinek legtöbbjét tölti – a ciklusból a tartós nagysebességű közlekedés mégis hiányzik. Ráadásul az minden esetben az abszolút minimumra törekszik, a valóságban viszont tartósan ezt lehetetlen megtenni – nem mindig közlekedünk a lehető legtakarékosabban, sokszor rövid távokon szaladgálunk, hideg motorral.
Így tulajdonképpen nem csoda a Nemzetközi Tanács a Tiszta Közlekedésért megállapítása, miszerint a legmodernebb, papíron az Euro 6-nak megfelelő dízel hajtásláncok több NOx-et bocsátanak ki, mint amit az előírás megenged. De, hogy ez a többlet hétszeres legyen, az már egészen meglepő. A tanulmányban 15 modern hajtásláncú személygépjármű vett részt, melyből 12 európai, 3 pedig amerikai gyártmányú. Az illetékesek autónként átlagosan körülbelül 400 kilométeren keresztül figyelték hordozható készülékkel a kipufogón át távozó gázokat, a fenti hétszeres adat pedig normál használat közben (tehát nem a részecskeszűrő akár ezer kilométerenként bekövetkező „kiégetésénél”) következett be, igaz, dombnak felfelé hajtva.
Az igazsághoz pedig az is hozzátartozik, hogy ezt követően ugyanarról a dombról lefelé motorfékkel gurulva nincs károsanyag kibocsátás, ami már átlagosan 3,5-szörösre csökkenti a többletet. Nem árt tehát az adatok mögé nézni. Vagyis a megállapítások nem azt jelzik, hogy a gyáriak hazudnának a károsanyag-kibocsátás tekintetében (az ő igazukat támasztja az is alá, hogy pl. a szénmonoxid kibocsátás megfelelt az Euro 6-os követelményeknek), mint inkább a jelenleg használt normaciklus valószerűtlenségét.
Egy biztos: az EU még az idei évben szeretne döntést hozni a jelenlegi normarendszer megújítását illetően, amelyhez az új, hivatalos tanulmány is erős támpont lesz. Az életszerűbb mérési eljárás kialakításáról tehát még 2015-ben beszámolhatunk, a tervek szerint pedig 2017-től már ezt használnák az illetékesek, jó pár gyártónak biztosan fejfájást okozva.
Mi abszolút pártoljuk az új mérési eljárás kialakítását, és reméljük, hogy végre a tartós nagysebességű közlekedés is belekerül a rendszerbe, hiszen általában ez a terület az, ahol a legtöbb eltérést regisztráljuk a gyári adatokhoz képest. Óriási eltérésre egyébként az új eljárás esetén sem lehet számítani, hiszen szinte biztos, hogy a mérésnél a legideálisabb vezetést veszik alapul, alapfelszereltségű autókkal közlekedve (ami akár 1-2 mázsás differenciát is jelenthet tömegben). Vagyis nagy különbséget várhatóan nem tapasztalunk majd a fogyasztási adatokban, inkább – ahogy a tanulmány is megmutatta – a károsanyag-kibocsátás területén (pl. NOx-kibocsátás) lesz feladva a lecke az autógyártóknak.
Az alternatív hajtások terjednek, de közel sem nagy tempóban - így a figyelmet nem árt a hagyományos meghajtásokra is fordítani
Érdemes hozzátenni, hogy ha a légzőszervi megbetegedések szempontjából különösen káros finomrészecske-kibocsátást nézzük, a dízelüzemű járművek bizony akár kitilthatóak is lennének az utakról – teljes környezeti hatás tekintetében a benzinesek működése sokkal jobban megfelel a lehető legtisztább közlekedésről szóló elvárásainknak. Ennek megfelelően pedig hamarosan komoly változásokra számíthatunk a területen.
Halálos részecskéket pöfög ki és egy literből több károsanyagot állít elő, mint a benzinmotor. A dízelmotor negatívumai ellenére gazdaságos tulajdonságai miatt mindig is megtűrt hajtáslánc volt, ám a benzinesek fejlődésével úgy tűnik, hogy kora szép lassan leáldozik. Ezúttal pedig már állami szinten is tesznek ezért.
Meglepő módon a francia kormány hozza meg az első lépést a dízelmotorok ellen, holott Franciaországban a legnagyobb a dízel erőforrással értékesített gépjárművek száma – a lépés tehát nem véletlen. A kormány célja a széndioxid-kibocsátás általános csökkentése, valamint a városok szennyezettségének mérséklése.
Manuel Valls francia miniszterelnök új azonosító rendszer létrehozását jelentette be, amely már a jövő évtől monitorozná – első körben – az ország legszennyezőbb gépjárműveit. Az adatgyűjtés után a helyi hatóságok fognak majd bele a meghatározott szint alá eső járművekhez való hozzájutás korlátozásába.
Az új rendszer bevezetésével egyben Valls „hibának” titulálta a franciák dízelszeretetét, hozzátéve, hogy „ez ellen progresszíven teszünk, intelligensen és pragmatikusan.” Ennek keretében új intézkedések növelik a dízelüzemű gépjárművek adóját; első körben 2 százalékkal lesznek költségesebbek a gázolajt kortyoló új autók.
Mit rejt a motortér? Úgy tűnik, a jövőben a dízelmotor lesz a helytelen válasz
Ez is azt mutatja, hogy a dízelek kora leáldozhat. Európa történelmileg a gázolajt fogyasztó erőforrások legnagyobb kedvelője, az ilyen egységgel szerelt gépjárművek átlagos részaránya 55 százalék között mozog.
A dízelek kiemelkedően negatív hatása az egészségre jól ismert, és a benzinmotorok fejődésével egyre többen tesznek ellenük már kormányzati szinteken is. Az Egyesült Királyság például ultra alacsony emissziós zónákat hoz létre 2020-ig, ahová a legszigorúbb követelményeknek nem megfelelő dízelüzemű autókat hajtók csak súlyos sarcok megfizetésével mehetne be.