A BMW bejelentette, hogy az októberi gyártástól az X3-ast kínálni fogja hátsókerékhajtással is, mégpedig a típus történelmében először. Az X3 sDrive18d nevet viselő verzió egyben a sorozat belépőmodellje. Az „X”-es BMW-knél különben nem számít újdonságnak a lépés, az X1-es kistestvér ugyanis már jó ideje kérhető hátsókerékhajtással.

A BMW elsősorban az árérzékenyebb vásárlóknak szánja az új induló X3-ast, ám azok is jól járhatnak vele, akiknek nincs szükségük az összkerékhajtás nyújtotta előnyökre, és kizárólag építésmódjuk miatt preferálják a magasabb autókat a hagyományosabb kategóriákkal szemben. Az sDrive 18d kivitelben a bajorok jól ismert kétliteres négyhengeres turbódízel erőforrása teljesít szolgálatot, az X3-as motorházteteje alatt 143 lóerőt és 360 Nm-nyi csúcsnyomatékot (1750-2500 1/perc között) produkálva.

Bár a testes karosszéria ismeretében nem túl meggyőző értékek ezek, a hatfokozatú kézi váltó esetén 9,9 szekundumos 0-100 km/h-s sprintidő és a 194 km/h-s végsebesség elegendő a mindennapos közlekedéshez. A feláras nyolcfokozatú automataváltóval 10,3 másodperces gyorsulással és 190 km/h-s csúcssebességgel lehet számolni. A gyári vegyes fogyasztás az erőátviteltől függetlenül 5,2 l/100 km, vagyis közel 10%-kal takarékosabb az új belépőverzió az eddigi alap gázolajosnál, az összkerekes, 184 lóerős xDrive20d nevű változatnál. A start/stop rendszer természetesen széria.

A 41 taggal kevesebbet számláló ménes (-20 Nm mellett) és a két mínusz hajtott kerék a kasszánál egymillió forintos árelőnyt jelent, vagyis 11,3 millió forint helyett 10,3 milliót szükséges leszurkolni a legolcsóbb dízel X3-ért – a 184 lóerős, összkerekes kétliteres turbós benzines xDrive20i különben 11,05 milliótól vihető haza.

Azt pedig mindenki döntse el maga, hogy egy BMW-hez méltó módon felextrázott állapotában 13-15 milliós autónál érdemes-e egy terepjáró esetében 1 millió forintos árelőny miatt feláldozni az ügyes xDrive rendszert és 41 lóerőt – szerény véleményünk szerint semmiképp sem.