Az alábbi cikkünk még egy korábbi holnapstruktúrából származik, így előfordulhatnak szerkesztési hiányosságok. Megértésüket köszönjük.

Az elektromos autók esetében a legtöbbek számára a belsőégésű motorral szerelt típusokhoz képest jelentősen kisebb hatótávolság jelenti a szűk keresztmetszetet, sokak pont a megtehető kilométerek számát látva vetik el a tisztán villamos hajtást. A megoldás azonban már úton van, méghozzá a rövidebb töltési időt és nagyobb energiatartalmat biztosító lítium-oxigén technológia formájában.

Egyébként lítium-levegő megoldásnak is szokás nevezni a fenti megoldást, amely 5-15-ször hatékonyabb működést jelent a jelenleg alkalmazott lítium-ionos akkukhoz viszonyítva. jelenleg még erősen a fejlesztési fázis zajlik, a kutatók ugyanis a tartóssággal és a hőveszteségekkel küzdenek. A technológiával kapcsolatos kutatásokat Ju Li professzor, a Battelle Energy Alliance és az MIT tudósa vezeti: a csapat a lítium-oxigén megoldás újabb és újabb, hatékonyabb verzióit keresi, amely azután okostelefonok, tabletek és természetesen autók számára is alkalmassá válhat.

A tudományos lapok emellett egy ”nanolítia katód” akkumulátort is emlegetnek, amely a hírek szerint megbízhatóbb a lítium oxigén technológiánál. Ez a megoldás ugyancsak a levegőt alkalmazza a kémiai reakciók megindításához és fenntartásához, továbbá a folyamat megfordításához és a töltéshez is, amit nem könnyű kivitelezni. A kutatók azonban megtalálták a módját, hogy ne gáz formájában kelljen adott esetben az oxigént használni.

"A gáz halmazállapot helyett az egységben szilárd marad, és a folyamatok során háromféle oxidként is megtalálható (Li2O, Li2O2, és LiO2), amelyek vegyületként egyfajta üvegszerű anyagot alkotnak. Mindez kisebb feszültségveszteséget okoz, így mindösszesen 8%-nyi hőveszteség realizálódik" - írják a kutatók.

Amint Hiu Li és csapata kidolgozza a végleges megoldást, úgy gyorsabban tölthető és hatékonyabb, hosszabb élettartamú akkumulátorok kerülnek a piacra a jelenlegieknél. A szabadalmak frissítését követően a kutatók a prototípus megépítésén munkálkodnak majd - a cél, hogy az elkövetkező egy évben elkészüljön az első próbaverzió, s 18 hónap után már a gyártható változatálljon rendelkezésre. A legnagyobb kihívást ebben az esetben is a költségek jelentik, így a kutatók jelenleg is intenzíven keresik a befektetőket.