Günther Holtorf nem játszik kicsiben, ha nyaralásról van szó. A német úriember megelégelte eddigi életét, egy dugóhúzóval elhagyta munkaadóját, a Lufthansát, és elindult világ körüli útra. A nyaralást aztán 26 évig abba sem hagyta, amelyhez kísérőjének, egy Mercedes-Benz G-osztálynak a megbízhatósága is hozzájárult.

Az 1988-as, kék színű Mercedes 300GD, avagy „Otto”, ahogy a gazdája szólítja, nem kevesebb, mint 215 országban rótta le 890,000 km-es futásteljesítményét. Nem is akárhol: Günther az első öt évet afrikai országokban töltötte a harmadik feleségével, aki hamarabb megunta a túrázást. A válást követően világutazás jeligével keresett társat Holtorf úr és talált is egyet Christine személyében. Az anyósülés megtöltve, folytatódhatott a kaland.

Világutazóink néhány év alatt Dél-Amerika országai mellé is pipát helyeztek a térképükön, a G-osztály eközben Argentínában hagyta maga mögött a 200,000. kilométerét. Ha már Amerikában jártak, innen északra haladva felfedezőink bejárták a teljes kontinenst egészen Alaszkáig, hogy aztán hajóra szállva Ausztrália partjainál gördüljenek újra szárazra. A leginkább világlátott 300GD innen Ázsián át Európa felé robogott, Kazahsztánban letudva a félmilliomodik kilométert.

Sajnálatos módon Christine 2010 júniusában eltávozott, hét évvel azután, hogy daganatot diagnosztizáltak nála és mindössze két héttel azután, hogy Günther és ő egybekeltek. Ígéretének eleget téve Holtorf folytatta az utazást, vele pedig a G-osztály is. A Mercedes-Benz gyári segítségével megjárták Kínát, sőt, Észak-Koreát is, majd végül Berlinben, a Brandenburgi kapunál ért véget a túra.

A filmbe illő romantikus kaland valószínűleg bárkiben feléleszti a felfedezési vágyat, de nem árt tudni, hogy az anyagi háttér és a rengeteg szabadidő mellett bátorságból és felkészülésből is hatalmas adag szükséges a túrához. A G-osztályban és Holtorfékban mindez megvolt, olyannyira, hogy előbbi az eredeti, első motorjával fejezte be a kalandot.

Ennek ellenére is túlzás lenne arra számítani, hogy a csillagos terepes soha nem rakoncátlankodott, ám olyankor a szaktudás mellett a tetőn cipelt 400 cserealkatrész is a segítségére volt a kalandozóknak. A legnagyobb problémával Madagaszkáron szembesült Günther: egy előzés közben megcsúszott a Mercedes, amelynek eredménye az volt, hogy a G-osztály alja is kaphatott némi közvetlen napsütést. Ezt sem az autó, sem pedig a gazdája nem élvezte, melynek eredményeképpen a távoli országból Németországba vezetette az út egy új karosszériáért.

Most viszont megpihenhet a kék 300GD: a stuttgarti Mercedes-Benz Múzeumban előkelő helyet kap a márka nevét öregbítő többi modell között.

Önök vállalkoznának egy ilyen világ körüli útra? Milyen autót választanának társul?