
A prémium márkákat látszólag nem érintik a gazdasági környezet kedvezőtlen folyamatai, de az elmúlt esztendők csúcsra-járatása után most még a legnagyobbak is arról tesznek nyilatkozatot, hogy a következő esztendőkre nekik is csökkenteniük kellene a piaccal szemben támasztott elvárásaikat.
A Porsche most a csúcson van, de csökkenéssel számolhatA fejlesztés persze nem áll meg, hiszen a Porsche például egyedül az új 911-esből négy különböző változatot mutatott be, s a további átiratok sem késlekednek. A forgalmát szinte megduplázó Bentley a Continental GTC-vel, s V8-as változatokkal bővítette palettáját, a Ferrari pedig bemutatta a márka valaha volt leggyorsabb modelljét, amit az F70-es majd a Detroiti Autószalonon szorít újra a háttérbe. Ezzel nagyjából el is érkeztünk ahhoz a kategóriához, amit már nehéz jelzőkkel besorolni, de ahol az olaszok újdonságával szemben majd a Porsche 918 Spyder, s a McLaren P1 igyekszik majd helytállni.
A McLaren újra feladja a leckét. Vajon jókor érkezik a P1?
Sztereotípiák alapján pedig gondolhatnánk, hogy a sok pénz már képtelen nem pénzt termelni, így aztán a gazdagok csak gazdagabbá válnak, de a gyártók elemzései mégis azt mutatják, hogy a korábban tapasztalt növekedést az európai válság mégiscsak megállítja. A folyamatok itt elsősorban a 100.000 eurós határ feletti autókat érintik, melyek sikerével kapcsolatban ezekben a percekben mindenki szkeptikus.
Stephan Winkelmann a Lamborghini vezérigazgatója: „a mi autóinkat nem azért veszik az ügyfeleink, mert közlekedési eszközre van szükségük, hanem hogy álmokat váltsanak valóra. Azonban ez az időszak még akkor sem ideális a vásárlásra, ha az összeg rendelkezésre áll.”
Az utca embere most másként ítéli meg a szuperautók tulajdonosait
A nyilatkozat persze azzal támasztható alá, hogy egy gyönyörű Aventadorral furikázó sofőr még akkor is ellenszenvet vált ki például a munkanélküliség kapcsán rekorder Olaszországban, Spanyolországban, vagy éppen Görögországban, ha a tulajdonos keményen megdolgozott a sikeréért. S valóban, a nagyközönség talán titkon némi toleranciakészséget vár el a tehetősek részéről, így egy szép autó többé már nem a siker és a hatalom, mint inkább a nemtörődömség, vagy éppen a gőg jelképe.
A gyártók részéről mindez a stratégia felülbírálásához vezet, azaz egész egyszerűen olyan piacokra kell koncentrálniuk, ahol az üzenet még a régi, s a szükséges tőke is rendelkezésre áll. Ebben a kérdésben pedig az üzletemberek gondolkodásmódja alig különbözik.
A Porsche talán a legnépszerűbb gyártó, így az európai kereslet esetleges csökkenése aligha viseli meg
Matthias Muller, a Porsche vezérigazgatója: „a 2013-as esztendőre 5-10 százalékos csökkenést prognosztizálunk, melynek folyománya a nyereségmaximalizálás szempontjainak érvényesülése mellett a termelés visszafogása lehet.”
“Általánosságban az ultra-luxusautók szegmense rugalmasabb, mint bármely más kategória, de létezik a válságnak egy olyan foka, ami már itt is erős hatást fejt ki. A kiutat számukra a következő öt évben a növekvő régiók jelenthetik.” – így a Credit Suisse elemzője, Arndt Ellinghorst.
Az öreg kontinens kapcsán Montezemolo is szkeptikus
Luca di Montezemolo, a Ferrari elnöke: „a fő európai piacaink, így például Németország és az Egyesült Királyság jól teljesítenek - Olaszország már nem éppen. Az európai kieséseket az USA, Ázsia, és a Közel-Kelet konstans, vagy éppen növekvő kereslete kompenzálja.”
Mondanunk sem kell, hogy titkon nem is a prémium gyártók irháját féltjük, mint inkább azokat, akik a mindennapi igényeknek megfelelő autókat kínálják, hiszen nem csak az Opelhez, vagy éppen a Fordhoz hasonló óriások könyvelhetnek el minden várakozást meghaladó veszteséget az öreg kontinensen, de például a PSA-t annak ellenére is közvetlen veszély fenyegeti, hogy bizony a franciák is minőségi termékeket kínálnak.
Vannak, akik több figyelmet érdemelnek - Katt a tesztre!
Aggodalomra persze semmi ok, hiszen az tudva való, hogy a mozgás az élet egyik alapköve, így közlekedési eszközre minden körülmények között szükség van, s noha az autóipar haszonkulcsa általánosságban igen szerény, a kis árrés még válságos időkben is stabilan elkönyvelhető, azaz a gyártók töretlenül vonzzák a biztonságos beruházásokat kereső tőkéseket.
