Az elektromos autózás hiába lehet vonzó alternatíva, sokak számára – még ha a magas anyagi vonzatot félre is tesszük - a belsőégésű motorral szerelt autókénál jóval alacsonyabb hatótáv miatt eleve nem jöhet szóba. Ez a probléma az akkumlátorcsomagban gyökeredzik, ám a lítium-ion technológiában is rejlenek még kiaknázatlan területek.

Hiába használják ezeket az egységeket számos területen, legyen szó akár autókról, mobiltelefonokról, notebookokról vagy egyéb elektronikai berendezésekről, a technológiáról egészen eddig még a tudósoknak sem sikerült mindent kideríteniük. A University of California professzora, Miroslav Krstic és társa, Scott Moura viszont nemrégiben arról tett bejelentést, hogy sikerült új eljárásokat kidolgozniuk, amelyekkel sokkal jobban megérthető, mi zajlik le töltés, illetve kisülés közben ezekben az egységekben.

Krstic Úr elmondta, hogy manapság a mérnökök azzal kompenzálják a lítium-ion technológiával kapcsolatos ismereteik hiányát, hogy feleslegesen építenek túl nagy akkumlátorokat. „Ha valakinek több tudása, jobb elképzelése lenne arról, mi történik pontosan ezekben, akkor az akkumulátor biztonságosan kerülhetne közelebb a teljesítmény határához, így a túlméretezés és a túltervezés kevésbé lenne szükséges” – tette hozzá. Ennek következményei pedig egyértelműen előnyösek volnának, hiszen költséget és tömeget takaríthatna meg a konstruktőr egy csapásra.

Az új eljárásokkal az akkumlátorok mérete csökkenne tehát, aminek a töltési idő ugyancsak hasznát látná: kétszer olyan gyorsan lehetne csurig tölteni az egységeket, miközben az áruk mintegy 25 %-kal lenne mérsékeltebb.

Krstic és Moura Urak egy 4 millió dolláros projektből hasítanak ki egy tizednyi szeletet, és olyan partnerekkel folytatják a munkát, mint a Bosch vagy az akkumlátorairól ismert Cobasys cég. Arról szeretnének minél többet megtudni, hogy mi az a maximális energia mennyiség, ami eltárolható az akkumulátorokban, továbbá a töltési folyamat vezérlése és az élettartam növelése is szerepel a kitűzött célok között.

A kutatócsoport célja, hogy az elkövetkező három évben olyan eljárásokat fejlesszenek ki, amelyekkel megvalósíthatóak a fent leírt technológiai fejlesztések.