Számos gyártó képes évtizedekig is elmolyolni egyetlen formával, amit apró ráncfelvarrások segítségével igyekeznek a felszínen tartani. A Carroll Shelbyvel való névrokonság kedvező hullámait ügyesen meglovagló Jarod Shelby egészen másként vélekedik , így a Bugatti Veyron Állítólag hasonlóan vad ez a kedvesnek tűnő kisállat isbabérjait egyetlen röpke pillanatara letörő SSC Ultimate Aero után most egy teljesen új vonalvezetésű szuperautót mutatott be a nagyközönség számára.

A hangzatos Tuatara név egy Új-Zélandon honos hüllőtől származik, ami a cégalapító szerint hasonlít az újdonságra. Ezen persze hosszasan vitatkozhatnánk, de azon nem lenne érdemes hajba kapnunk, hogy a hétliteres, duplaturbós V8-as erőforrás 1350 lóerős teljesítménye vajon elegendő-e egy sportautó dinamikus mozgatásához.

1350 lóerő? Köszönjük, talán beérjük vele.

Hihetetlen erő ez, s akinek még marad némi lélekjelenléte a hátbavágó gyorsulás mellett is, az a hétsebességes szekvenciális váltó helyett egy ugyanilyen kiosztású manuális egységre is voksolhat.

Ezzel nagyjából véget is ér a megszellőztetett információk sora, noha az alig tíz esztendős vállalkozás még annyit hozzá tesz, hogy Dávid újra készül lecsapni Góliátra, azaz végső soron a Bugatti Veyron Super Sport 415 km/órás végsebességének (elektronikus korlátozás nélkül 431.072　km/h) felülmúlása a cél.

Hátulról igencsak jellegzetes a Tuatara - úgyis innen látjuk majd leginkább

Kövesse mindezt siker, vagy sikertelenség, a korábban részletezett okok miatt a korona még sokáig nem száll le a VW konszern fejéről. Az újdonság sikere innentől csak a potenciális vásárlók bizalmán múlhat, akik helyében csak erős megfontolás után vennénk számba, hogy vásárolunk-e hasonló „halálos fegyvert” egy alig 10 esztendős múltra visszatekintő vállalkozástól.