A prémium sportkupékból és szedánokból sportautókká avanzsált csúcsverziók mindig is alaposan megmozgatják az autós médiát – ez velünk sincs másképp. Viszont a kategóriát sok tekintetben vezető BMW M3 találkozója az új Audi RS5-tel végül nemzeti felfogások képzeletbeli csatájává változott.
Az új kihívó sokak fantáziáját megmozgattaAki otthonosan mozog a brit és a német autós sajtóban, neki bizonyára nem jelent újdonságot az eltérő felfogás, amely most az Autocar (Anglia) és a Sport Auto (Németország) tesztjeiben kikristályosodva megmutatkozott. Egy kivételesen nyugodt péntek délután szemezgettem a külföldi sajtó aktuális merítéséből, amikor is rábukkantam a neves brit magazin tesztvideójára (lásd itt). Az ötszereplős produkció (2 autó, 2 tesztelő és 1 - meg még néhány - kamera) viszont sokkal többet mutat, mint hogy melyik vérmes, V8-as kupé a kategória királya (ha egyáltalán azt megmutatja) – ugyanis megmagyarázza a brit sajtó javát.
Hegyi versenypálya kanyarokkal teletűzdelve - minden adott a teszteléshez. És a helyes konklúzióhoz?
Hogy mit is értek ezalatt? Nézzük csak meg a koncepciót! Fogunk egy BMW M3-at és egy Audi RS5-öt - lehetőleg mindkettőt duplakuplungos automatával -, adunk hozzájuk egy hegyi versenypályát és igyekszünk határon száguldozni: amelyik lassabb, az a vesztes. A mérések és az objektivitásra törekvő eredmények megszállottjai már látom, hogy erősen fogják a fejüket – elvégre mi, az Autó Pultnál is ilyenek vagyunk, és ezt tettük. Az ok egyszerű: ahány versenypálya, annyi győztes. Főleg, ha ilyen eltérő koncepcióról beszélünk.
A két autó
Bár az elmélet hasonló: egekig pörgő V8-as szívómotorok elhelyezése egy-egy kupéba, mégis, az RS5 és az M3 sokban különbözik. Bár előbbi a maga 450 lóerejével és 430 Nm nyomatékával 30-30 egységnyivel jobban áll, mint az M3, a papírcsata győztese mégis utóbbi lenne a 150 kilóval könnyebb tömeg okán: egy lóerő itt kevesebb kilót mozgat. Mégis épp a nagyobb súly – pontosabban az ezt okozó összkerékhajtás – válhat az RS5 előnyére: nem ideális tapadású felületen előnyben van kigyorsításokkor, illetve szűk kanyarokban mindenhol képes behozni a bekormányozásnál esetlegesen elvesztett tizedmásodperceket; és ami a legfontosabb: sokkal egyszerűbb kifacsarni belőle tudását.
A leggyorsabb - de akkor miért tűnik vesztesnek?A viszonylag sok lassú fordítóval tarkított, kevés hosszú egyenessel rendelkező hegyi pályán pedig az M3 hátránya borítékolható, főleg, ha nem vérprofi pilótát ültetünk bele. A pálya szerepe különösen fontos; erről épp Walter Röhrl-rel is megemlékeztünk a hungaroringi Porsche Turbo tesztünknél, aki bizton állította, hogy a lassú Hungaroringen a 450 lóerős 911 GT3 RS nem lenne hátrányban a 620 lóerős GT2 RS ellenében, sőt, egy még kanyargósabb aszfaltcsíkon a barátságosabb, szívómotoros karakter miatt jobban elemében lenne előbbi.
Viszont itt mégsem ez, hanem a pilóta szerepe volt meghatározó. Persze, hogy lassabb az M3 kigyorsításoknál, ha keresztben jövünk ki a kanyarból. Látszik, hogy az egykor gokarttal versenyzett Matt Prior ura az autónak, viszont az is, hogy inkább némi mókával megfűszerezett őrültségre, mintsem a tizedmásodpercek hajkurászására autózik.
Nehezebb, de alig lassabb és halálbiztos - galériaNe értsék félre! Ettől még a brit tesztelés nem elítélendő, főleg, hogy éppen a kissé kétséges összehasonlítás közepette érkezik – igaz nem kimondva – a tökéletes válasz a két autó között húzódó kérdésre. Ugyanis míg az RS5 maximális teljesítményét egyszerűen, sínautózva kihasználjuk, az M3 sofőrje sokkal több adrenalint gyűjthet: játszhat a meg-meginduló farral, ellenkormányozhat, kicsit birkózhat. Egyik tevékenység sem elítélendő, így pedig a két autó is biztosan megtalálja a maga kedvelőjét: az RS5-öt inkább az erős autót birtokolni vágyó menedzser-alkat vásárolja, az M3 pedig az élvezetgyűjtők széles táborát elégíti ki nagyobb mértékben.
A képen látható autó extra felszereltséget tartalmazHogy mennyire másként is össze lehet hasonlítani a két autót, azt a tizedmásodpercek hajkurászására specializálódott német Sport Auto magazin tesztje mutatja meg. Az izmos kupékat a szokott módon vetették össze: részletes mérések és jó pár kör Hockenheimben árnyalta a végeredményt – valahogy úgy, ahogy mi is csinálnánk. Nem is kell sokáig nézegetni a számokat, hogy rájöjjünk: bizony a sportautók körében mindig felemlegetett Colin Chapman tényleg egy zseni volt – a tömeg mindenek felett áll. Ráadásul a teljesen feltankolt autóknál a mért tömeg jelentősen különbözött: 176 kilóra adódott a differencia.
Versenypályán az M3 bizonyítja rátermettségétEz, és az összkerékhajtás nagyobb ellenállásának teljesítményeszegető, ám egyúttal tapadásnövelő szerepe vezetett ahhoz, hogy az RS5 gyorsulásban százig 3 tizedet adott az M3-nak (amit 0 és 40 km/h között harcolt ki magának), viszont kétszázig már a BMW vezet öt tizedmásodperccel. Jelentéktelen adatok és felesleges is lenne rajtuk lovagolni – ha nem sportautókról beszélnénk, amiket éppen ezért is vásárolnak. Anélkül, hogy részletesen belemennénk a teszt végeredményébe - hiszen már népesebb konkurenskörükben már kielemeztük a típusokat -, még érdemes egy pillantást vetni a Hockenheim-en mért időkre, ahol ugyanazon profi pilóta futott 1,1 másodperccel jobb időt az M3-mal. Az ok? A csekélyebb tömeg miatt a kanyarokban némileg gyorsabb (1-5 km/h) bajor a kigyorsításnál sem volt hátrányban, hiszen igazán lassú kanyar nem sok volt, és a célegyenes végén mért sebességen is jól látszik: az M3 jobban is gyorsít. Annyi csalás azért van a dologban, hogy az M3 itt is a feszesebb futóművel megáldott Competition csomagot tudhatta magáénak.
A választás ízlés kérdése - a végeredmény isMi tehát a végeredmény? Mindenki vegye azt, amelyik jobban fekszik az ő stílusának. És a rögtönzött nemzetközi médiaharcban? Hasonló. A lényeg, hogy az igazsághoz rengeteg képlet vezet és az egyes utak más-más végkövetkeztetést hoznak magukkal. Bár nagy titkot nem kellene, hogy ezzel eláruljak, de a fontos szempont épp az Önöké: kedves olvasóké, fogyasztóké. Nagyon sok teszt koncentrál ugyanis kizárólag az autókra, azok viszont önmagukban nem érnek semmit a megfelelő célközönség nélkül. Viszont ha belevesszük a számításba a tervezők céljait és hogy milyen autó kiknek készült, mindenkit hozzásegíthetünk, hogy megtalálja a maga igazát egy tesztben. Papíron például egy 400 lóerős Alpina B3 S és egy M3 között sincs sok különbség, viszont a két modell gyakorlatilag teljesen eltérő filozófiájú közönséget céloz meg.
A sportautókra visszatérve viszont mi még mindig bizton állítjuk: nem a gyorsaságot kell hajkurászni, hanem az élményt...
A prémium sportkupékból és szedánokból sportautókká avanzsált csúcsverziók mindig is alaposan megmozgatják az autós médiát – ez velünk sincs másképp. Viszont a kategóriát sok tekintetben vezető BMW M3 találkozója az új Audi RS5-tel végül nemzeti felfogások képzeletbeli csatájává változott.
Az új kihívó sokak fantáziáját megmozgattaAki otthonosan mozog a brit és a német autós sajtóban, neki bizonyára nem jelent újdonságot az eltérő felfogás, amely most az Autocar (Anglia) és a Sport Auto (Németország) tesztjeiben kikristályosodva megmutatkozott. Egy kivételesen nyugodt péntek délután szemezgettem a külföldi sajtó aktuális merítéséből, amikor is rábukkantam a neves brit magazin tesztvideójára (lásd itt). Az ötszereplős produkció (2 autó, 2 tesztelő és 1 - meg még néhány - kamera) viszont sokkal többet mutat, mint hogy melyik vérmes, V8-as kupé a kategória királya (ha egyáltalán azt megmutatja) – ugyanis megmagyarázza a brit sajtó javát.
Hegyi versenypálya kanyarokkal teletűzdelve - minden adott a teszteléshez. És a helyes konklúzióhoz?
Hogy mit is értek ezalatt? Nézzük csak meg a koncepciót! Fogunk egy BMW M3-at és egy Audi RS5-öt - lehetőleg mindkettőt duplakuplungos automatával -, adunk hozzájuk egy hegyi versenypályát és igyekszünk határon száguldozni: amelyik lassabb, az a vesztes. A mérések és az objektivitásra törekvő eredmények megszállottjai már látom, hogy erősen fogják a fejüket – elvégre mi, az Autó Pultnál is ilyenek vagyunk, és ezt tettük. Az ok egyszerű: ahány versenypálya, annyi győztes. Főleg, ha ilyen eltérő koncepcióról beszélünk.
A két autó
Bár az elmélet hasonló: egekig pörgő V8-as szívómotorok elhelyezése egy-egy kupéba, mégis, az RS5 és az M3 sokban különbözik. Bár előbbi a maga 450 lóerejével és 430 Nm nyomatékával 30-30 egységnyivel jobban áll, mint az M3, a papírcsata győztese mégis utóbbi lenne a 150 kilóval könnyebb tömeg okán: egy lóerő itt kevesebb kilót mozgat. Mégis épp a nagyobb súly – pontosabban az ezt okozó összkerékhajtás – válhat az RS5 előnyére: nem ideális tapadású felületen előnyben van kigyorsításokkor, illetve szűk kanyarokban mindenhol képes behozni a bekormányozásnál esetlegesen elvesztett tizedmásodperceket; és ami a legfontosabb: sokkal egyszerűbb kifacsarni belőle tudását.
A leggyorsabb - de akkor miért tűnik vesztesnek?A viszonylag sok lassú fordítóval tarkított, kevés hosszú egyenessel rendelkező hegyi pályán pedig az M3 hátránya borítékolható, főleg, ha nem vérprofi pilótát ültetünk bele. A pálya szerepe különösen fontos; erről épp Walter Röhrl-rel is megemlékeztünk a hungaroringi Porsche Turbo tesztünknél, aki bizton állította, hogy a lassú Hungaroringen a 450 lóerős 911 GT3 RS nem lenne hátrányban a 620 lóerős GT2 RS ellenében, sőt, egy még kanyargósabb aszfaltcsíkon a barátságosabb, szívómotoros karakter miatt jobban elemében lenne előbbi.
Viszont itt mégsem ez, hanem a pilóta szerepe volt meghatározó. Persze, hogy lassabb az M3 kigyorsításoknál, ha keresztben jövünk ki a kanyarból. Látszik, hogy az egykor gokarttal versenyzett Matt Prior ura az autónak, viszont az is, hogy inkább némi mókával megfűszerezett őrültségre, mintsem a tizedmásodpercek hajkurászására autózik.
Nehezebb, de alig lassabb és halálbiztos - galériaNe értsék félre! Ettől még a brit tesztelés nem elítélendő, főleg, hogy éppen a kissé kétséges összehasonlítás közepette érkezik – igaz nem kimondva – a tökéletes válasz a két autó között húzódó kérdésre. Ugyanis míg az RS5 maximális teljesítményét egyszerűen, sínautózva kihasználjuk, az M3 sofőrje sokkal több adrenalint gyűjthet: játszhat a meg-meginduló farral, ellenkormányozhat, kicsit birkózhat. Egyik tevékenység sem elítélendő, így pedig a két autó is biztosan megtalálja a maga kedvelőjét: az RS5-öt inkább az erős autót birtokolni vágyó menedzser-alkat vásárolja, az M3 pedig az élvezetgyűjtők széles táborát elégíti ki nagyobb mértékben.
A képen látható autó extra felszereltséget tartalmazHogy mennyire másként is össze lehet hasonlítani a két autót, azt a tizedmásodpercek hajkurászására specializálódott német Sport Auto magazin tesztje mutatja meg. Az izmos kupékat a szokott módon vetették össze: részletes mérések és jó pár kör Hockenheimben árnyalta a végeredményt – valahogy úgy, ahogy mi is csinálnánk. Nem is kell sokáig nézegetni a számokat, hogy rájöjjünk: bizony a sportautók körében mindig felemlegetett Colin Chapman tényleg egy zseni volt – a tömeg mindenek felett áll. Ráadásul a teljesen feltankolt autóknál a mért tömeg jelentősen különbözött: 176 kilóra adódott a differencia.
Versenypályán az M3 bizonyítja rátermettségétEz, és az összkerékhajtás nagyobb ellenállásának teljesítményeszegető, ám egyúttal tapadásnövelő szerepe vezetett ahhoz, hogy az RS5 gyorsulásban százig 3 tizedet adott az M3-nak (amit 0 és 40 km/h között harcolt ki magának), viszont kétszázig már a BMW vezet öt tizedmásodperccel. Jelentéktelen adatok és felesleges is lenne rajtuk lovagolni – ha nem sportautókról beszélnénk, amiket éppen ezért is vásárolnak. Anélkül, hogy részletesen belemennénk a teszt végeredményébe - hiszen már népesebb konkurenskörükben már kielemeztük a típusokat -, még érdemes egy pillantást vetni a Hockenheim-en mért időkre, ahol ugyanazon profi pilóta futott 1,1 másodperccel jobb időt az M3-mal. Az ok? A csekélyebb tömeg miatt a kanyarokban némileg gyorsabb (1-5 km/h) bajor a kigyorsításnál sem volt hátrányban, hiszen igazán lassú kanyar nem sok volt, és a célegyenes végén mért sebességen is jól látszik: az M3 jobban is gyorsít. Annyi csalás azért van a dologban, hogy az M3 itt is a feszesebb futóművel megáldott Competition csomagot tudhatta magáénak.
A választás ízlés kérdése - a végeredmény isMi tehát a végeredmény? Mindenki vegye azt, amelyik jobban fekszik az ő stílusának. És a rögtönzött nemzetközi médiaharcban? Hasonló. A lényeg, hogy az igazsághoz rengeteg képlet vezet és az egyes utak más-más végkövetkeztetést hoznak magukkal. Bár nagy titkot nem kellene, hogy ezzel eláruljak, de a fontos szempont épp az Önöké: kedves olvasóké, fogyasztóké. Nagyon sok teszt koncentrál ugyanis kizárólag az autókra, azok viszont önmagukban nem érnek semmit a megfelelő célközönség nélkül. Viszont ha belevesszük a számításba a tervezők céljait és hogy milyen autó kiknek készült, mindenkit hozzásegíthetünk, hogy megtalálja a maga igazát egy tesztben. Papíron például egy 400 lóerős Alpina B3 S és egy M3 között sincs sok különbség, viszont a két modell gyakorlatilag teljesen eltérő filozófiájú közönséget céloz meg.
A sportautókra visszatérve viszont mi még mindig bizton állítjuk: nem a gyorsaságot kell hajkurászni, hanem az élményt...