Előfordul, hogy az egóm és én heroikus küzdelmet folytatunk egymás ellen. Olyasmi ez, mint mikor Xéna egyedül harcol a sötét erők ellen az ősi Görögországban. Persze neki könnyű, mert mindig nyer, mivel egy pillanat alatt (ráadásul egy ujjal) képes elzárni az ellenség agyába hömpölygő vér útját! A nüansznyi gond csupán az, hogy a problémák azonnali kiiktatására nekem nincsenek ilyen kifejlett harci módszereim. Egyelőre.
Ugyanakkor mégis akadt egy kisebb orvosolandó probléma, miszerint az egóm minden létező szinten próbált napokig eltéríteni a Renault teszt elvégzésétől azzal az aljas módszerrel, hogy az általa kreált egyes számú parancsolatot - „Rózsaszín autó közelébe lábad ne tedd!” - folyamatosan harsogta füleimbe.
Virágminta mindenütt - a mai divat jegyébenTegyük fel, hogy az elegáns kosztümöt egyszer csak a Főnök utasítására egy pink flitteres mini latexrucira kell cserélned. Persze, hogy feltámad az egód. Ugyanakkor éreztem én valahol, hogy azonnal megoldást kell találnom erre a kreált problémára. Végül rájöttem, hogy averzióim leginkább a rózsaszín virágos megjelenéssel kapcsolatban vannak, ezért eldöntöttem, hogy nincs más hátra, ezentúl kénytelen leszek ledönteni korlátaimat, s mostantól kizárólag a puritán női ösztön és a hideg logika fog majd vezetni! (Már amennyiben ezt a két dolgot lehet egy napon említeni.)
Másfelől pedig kitörő örömmel nyugtáztam azt is, hogy esik a hó, ily módon az autó színe látszódni sem fog, tehát nyugodott lélekkel vizsgálhatom napokon keresztül, vajon miért lehet idén a Renault Twingo Miss Sixty limitált szériája a nők egyik kedvence.
A Twingo ugyanis szerencsére az én személyes ellenérzéseimet meghazudtoló módon az urbánus hölgykörökben óriási sikernek örvend, hiszen 100%-ban női városi kisautónak tervezték. Ennek során a glamour külsőt megfűszerezték egy kis rock and roll enteriőrrel a franciák és a keresztezés eredményeként megszületett az, mit csak GLAM’ROCK autóként definiálnak a nagyok.
Eklektika. De miért is?
Vajon mi járt a tervezők fejében, amikor megalkották ezt az autót? Vajon hogy jutottak arra a felismerésre, hogy egy halálfejes bibével és porzóval rendelkező, bűbájos virágokkal ábrázolt gyöngyházszínű rózsaszín ékszerdoboz szerepel minden nő vágyálmában? Elgondolkoztam. Akkor most ennyire bonyolult vagy ennyire egyszerű a női lélek? Tényleg elég valamit befesteni rózsaszínre és virágokat biggyeszteni rá, hogy megvegyük, mert olyan cuki? Vagy valóban ebben a lágy, ámbár eklektikus környezetben érezzük jól, illetve biztonságban magunkat? Eszembe jutott Jung, aki szerint amíg a férfi egy nőt keres sokban, addig a nő sok férfit keres egyben. Lehet, hogy az autónkkal is ugyanezt csináljuk? Többféle autóra, többféle stílus elegyére van szükségünk, hogy a kaméleon módjára változó személyiségünk mindig az épp aktuális hangulatához illő autót lássa választottunkban?
Belelendültem a kutatásba és - ha már Xénáról is volt szó - elkalandoztam a görög mítoszok és a 21. század nőinek világában. Az ókori görögöknél Odüsszeusz a tiszta, szeplőtelen nemes nő (Nausziká), a végzet asszonya (Kirkhé), a vénuszi nő (Kalüpszó) az okosszívű feleség és az anya (Penelope) jellemét ismerhette meg utazásai során.
S a mai férfi kiket ismer? Rábukkantam egy internetes „szakirodalomra”, amely a nőket szintén négy halmazba sorolja: manager cica, pláza cica, férjet akarok macska és látszólagos női művészlélek. Mit is mondhatnék? Úgy döntöttem nem gondolkozom ezen tovább, jobb lesz, ha inkább megpróbálom szorosabbra fűzni a kapcsolatot a Twingo és jómagam továbbá az ókori görögök és a Szex és New York generáció között, hogy megvizsgálhassam, melyik célcsoportnak milyen előnyökkel és hátrányokkal szolgálhat a kis járgány.
Megint 18
Ha újra ennyire szemtelenül szeplőtelen fiatal lehetnék, friss jogosítvánnyal a kezemben valószínűséggel tényleg erre az autóra esne a választásom. Először is ár-érték aránya egészen elképesztő, 3 millió forint alatt egy ennyire felszerelt és még stílusos járgánnyal vezetni tanulni maga a mennyország. Kívánni sem lehetne jobbat. Ráadásul összetörni is halmozottan nehéz, mivel a kilátás több, mint fenséges: az ablakok és a tükrök is nagyok, a holttér pedig egészen kicsi.
Mi több, tesztelésem alatt megfigyeltem egy felettébb érdekes férfireakciót. Sávváltáskor az erősebb nem képviselői a megszokottnál is előzékenyebbek voltak és a kézifékes indulás esetén is feltűnően messze álltak tőlem. Feltételezésem szerint a kocsi típusa azonnal jelezte a számukra, hogy ott bizony nő ül a volánnál, így mindenkiben beindult - alaptalanul persze!- a „védjük meg őt és védjük meg saját kocsinkat” mechanizmus. Persze lehet, hogy nincs igazam, de az is tény, hogy ennyire egyszerű és nyugalmas vezetésem illetve szabad utam talán még sosem volt.
A tini-teszteléses napom flower-power ruhatárát az autó ihlette, mivel a virágok a maguk diszkrét módján, de azért kívül-belül beborítanak mindent: kikeltek a padlószőnyegen, az ajtókárpiton, a csomagtartón, az ablakkereten. További aranyos dolog, hogy a fűtéskapcsolót
A FŰminél feljebb tekerjük, annál több szirom színeződik el. Így aki abszolút dizájnra és forróságra vágyik, maximumra állíthatja azt. Sőt, a vadságról sem kell lemondania, hiszen egyes virágok közepe halálfejet ábrázol. Említést kell tennem arról, hogy a belső kialakítás abszolút igényesre és minőségire sikeredett. Az ülések a rózsaszín szalaggal és fejtámlával kifejezetten bájosak és különlegesek, a zöld műanyag „fűről” nem is beszélve, amely a szélvédő és a kormány közötti részen helyezkedik el, és funkcióját tekintve: kütyütároló - ez bizony bármerre jártam, nagy sikert aratott.
Egyik nap a garázsba érve szembesültem azzal, hogy egy kisebb embertömeg tobzódik a kocsi körül és mindannyian nézik a „füvet”. Kell ennél több pozitív visszajelzés? Ugyanakkor azért meg kell jegyeznem, hogy ez az okosnak induló kiegészítő visszatükröződik a szélvédőn, akkor meg főleg, ha telepakoljuk telefonnal, papírzsepivel és kiscicás kulcstartóval, ezért én őt menthetetlenül kiiktattam a teszt során. De tudom, cinikus és kritikus is vagyok, szóval lehet, hogy ez csak engem zavart különben pedig jól szuperál.
A 210 ezer forintba fájó tetőablakot viszont egyszerűen imádtam, az "állítható sebességű" ablaktörlő is jó szolgálatot tett, és mindezeken felül van a járgányban USB csatlakozó és Bluetooth kapcsolat is, melyek valljuk be, abszolút luxusnak számítanak ennyi pénzért! Nem is értem, hogy tudták ezt így összehozni a Renault-nál?! Szóval a különleges Twingo felszereltségét meglátva a lelkem is virágba borult - és ha például "tiniapuka" lennék, rögtön megvenném a lányomnak a csivava mellé - , de azért hadd jegyezzem meg, hogy a rózsaszín kerék szerintem már tényleg több mint túlzás. Még szerencse, hogy szériában "normális" dísztárcsát kapunk.
Nőnek lenni jó
Legyen a nő Vénusz vagy a Végzet Asszonya, Manager avagy Pláza Cica, a Twingo számukra is jó választás lehet, több okból. Méreténél fogva városban, bevásárló központban és üzleti negyedben manőverezni, parkolni vele nagyon könnyű. Na jó, most kicsit hazudtam. Valójában ez az első pár napra nem igaz, ugyanis aki vezetett már teherautót, annak dezsavűje lenne a Twingóban. A szervokormány legnagyobb meglepetésemre a női kéz számára kifejezetten nehezen tekerhető, gyakorlatilag izomlázam lett az első pár óra után. A kisteherautós érzést erősíti, hogy az ablakok belülről óriásinak tűnnek, a váltókar kifejezetten hosszú és magasan helyezkedik el, gangoláskor bizony erőt igényel és néha akad is - a kuplung pedig felül fog.
Ennek ellenére a harmadik nap után már a manőverezés nem okoz semmi gondot és különben is, a bicepszünknek sem árt némi karbantartás. A kocsi felfüggesztése elég kifinomultnak tűnt és a pesti úthibákat különösebb zaj és nagyobb rázkódások nélkül simította el, szóval gratuláció azoknak, akik nem csak a párizsi útviszonyokhoz terveznek autót.
Tetszetős a kocsányon lógó fordulatszámmérőS ha már ilyen különleges példányt vizsgálunk, említést kell tennünk azokról az apróságokról, amelyekre valóban nagy szükségünk van egy autóban és ezt meg is kaptuk: világító tükrök, rúzstartó és pakolási célokra felhasználható rekeszek sorozata. Panasz nincs, köszönjük.
Jut eszembe: amikor elfoglaljuk vezető pozíciónkat és gyújtást adunk, a műszerfalon kirajzolódik egy RENAULT felirat. Be kell valljam, ennek a funkcióját igazából nem értettem egészen addig, amíg 3 barátnőmet el nem szállítottam valahova és kivétel nélkül (!) mindannyian, mikor beültek és elindítottam a kocsit, felkiáltottak: „Jaaa, hogy ez egy Renault!” Ja, hogy ez az oka: az a funkciója, hogy tudjuk, miben ülünk. Ott a pont.
Anya csak egy van
Mi történik, ha arra ébredünk, 30 percünk van arra, hogy a nagyobbik gyerekkel beérjünk a város túloldalán lévő iskolába, a kisebbik gyerkőcöt pedig a lehető leggyorsabban a számára legkényelmesebb nyugalmi pozícióba helyezzük el a hátsó ülésen, hogy lehetőleg végigaludja az oda-vissza utat? Nem gond kérem! Kisautónk egészen jól gyorsul. Nyílván nem süllyedtem bele az ülésekbe egy-egy gázfröccs alkalmával, de biztonsággal lehetett vele belemenni az előzésekbe, így garantáltan oda lehet érni bárhova időben. Feltéve, ha a gyerekeket be tudjuk logisztikázni, és közben beszálláskor a fura műanyag kallantyús kilincset nem teszik tönkre a kölykök.
Az autó csomagtartójának űrtartalma 165 és 959 liter között mozog; ez attól függ, hogy a két hátsó ülést belesimítjuk-e a padló síkjába, lehajtjuk vagy csak előrébb húzzuk. Az állítás szerintem erős kezeket igényel, de megéri, ugyanis így a babakocsi, a tesicucc vagy a technika órára apával elkészített, füstölő babaház minden probléma és sérülés nélkül eljuthat a célállomáshoz. Mind a csomagtartóban, mind a hátsó üléseken könnyedén elfér 1-2 gyerekülés, hátul pedig tényleg kényelmesen utazhat 180 cm alatt bárki.
Viszont azért, hogy ne legyek mindig kedves, hozzáfűzném, hogy ha az üléseket csak 5cm-rel húzzuk előbbre, már akkor is teljes totálban látja az utca embere a csomagtartó tartalmát. Tehát ha valaki ugyanúgy egy gardróbot hord a kocsi hátuljában, mint én, vagy csak sokszor megy bevásárolni, jobb, ha nem hagyja őrizetlenül a négykerekűt. Ennek persze előnye is van: ha üres, akkor ezt mások is látják, ezáltal nagy valószínűséggel nem akarják majd feltörni kedvencünket.
Amúgy a probléma könnyedén orvosolható lett volna egy „redőnnyel”, szóval tényleg sajnálom, hogy itt is érvényesül a jól ismert mondás: a világ problémáit minden esetben a végig nem gondolt dolgok okozzák. Vagy a franciák nem sejtették, hogy nálunk olykor-olykor kocsikat törnek fel.
Végül is
Barátságos a pofija, még rózsaszínben isA nehéz napoknak vége és az ötödik estére a „becementálódott” álláspontomat Xéna szét is verte. Amennyire ellene voltam ennek a kis kocsinak a tündi-bündi megjelenése miatt, annyira megtetszett a végére belső tulajdonságai okán. Vannak ugyan problémái, de egy idő után megtanuljuk, hogy a tökéletes nem létezik és igazából mindannyian tudjuk, hogy ránk van bízva, hogyan értékeljük a körülöttünk levő világot.
Az, hogy jó ötlet volt-e ilyen autót készíteni nekünk, nőknek, azt majd az eladási statisztikák válaszolják meg. Mindenesetre elismerés illeti a Reanult-t, hogy megpróbálta a lehetetlent: direkt hölgyek számára egy igazán használható, minden – és rendszerint hetente változó – igényt kielégítő autót építeni, OLCSÓN. Lehet, ők is olvasták Enzsöl kijelentését az Odüsszeával kapcsolatban, miszerint „az igazi nőben van egy kis Nausziká, egy csipetnyi Kirkhé, egy nüansznyi Kalüpszó és mindemellett Penelopének hívják”? Nem tudhatjuk.
Egy biztos: az autónkat szeretnünk kell és ez csak abban az esetben sikerül, ha megtaláljuk a hozzánk leginkább illő útitársat. Ki tudja, talán ez egy fekete SUV, egy vörös kárpitos kabrió, egy kék „matuzsálem” vagy épp egy rózsaszín Twingo. Csak saját magunk dönthetjük el!
De ha bizonytalanok vagyunk, akkor még mindig maradnak a praktikus válaszok, jelen esetben például az, amelyiket egy kedves anyuka adott, amikor megvette a Twingo Miss Sixty-t a kereskedésben. Neki azért esett pont erre az autóra a választása, mert így 100%-ban biztos lehet benne, hogy tinédzser fia nem az Ő rózsaszín Twingóját, hanem apja autóját fogja állandóan elkérni...





