A jelek szerint az állam és vele az Állami Autópálya Kezelő Zrt. nagyot veszített az úthasználattal arányos díjbeszedési rendszer közbeszerzési eljárásán. Kezdetben csak annyit lehetett tudni, hogy a T-Systems és a Getronics párharcából némi acsarkodás után 34,89 milliárd forintos ajánlatával utóbbi kerül ki győztesen, hogy aztán a tervek szerint július elsejével működésbe is léphessen az a bőségszaru, amit kis hazánk az év végig mintegy 75 milliárd forinttal készült megfejni.

Az ügy hátteréről persze tényszerűen keveset tudni, de annyi bizonyos, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium mindent megtett annak érdekében, hogy a szerződés ratifikálásra kerülhessen, ám a hazai érdekeltségű vállalat végül szűkszavú indoklás mellett mégis meghátrált. Ennek oka a felszínen a norvég Q-Free ASA álvállalkozó elbizonytalanodása, hiszen a Getronics partnere „nem látja biztosítottnak a szerződésszerű teljesítést biztosító együttműködést, ezért a szerződést nem írja alá.”

Vajon ki nyújtana be könnyelműen olyan pályázatot, aminek nem képes eleget tenni?

Mindezen persze jót is derülhetnénk, hiszen feltételezhetően senki sem egy rögtönzött fejszámolás alapján összeállított pályázattal száll harcba be egy nagy horderejű projektért, hogy aztán a konkurenciának alákínálva végül kiderülhessen, hogy mégsem képes megfelelni a kívánalmaknak. Mindenesetre a cég ezzel szélnek eresztette 20 millió forintos ajánlati biztosítékát, igaz, ez az összeg még mindig kisebb, mint az a 20 milliárdos kötbér, amit a vállalások nem teljesítése vonhatott volna maga után.

A huzavona nyertesei természetesen azok a 3,5 tonnánál nehezebb teherautókat üzemeltető természetes személyek, vagy vállalkozások, akik így legfeljebb egy megfelelően távoli időponttól lesznek kénytelenek e-útdíjat fizetni. Más szemszögből a vesztes éppen a magyar állam, hiszen az így támadt 75 milliárdos költségvetési rés a GDP 0,2 százalékát testesíti meg, azaz pótlása bizonyosan nem lesz egyszerű és fájdalmakat mellőző feladat.

Az infrastruktúra általában a gazdaság működésének alapja, s nem a bevételek közvetlen forrása

Igaz, a bevételi tétel optimista becslése vélhetően szokás szerint a zavart keltő beavatkozásokat megelőző futásteljesítmények és a kiszabandó díjak szorzatából adódott, hiszen a döntéshozókat nem egy esetben éri váratlanul, hogy az ellenállás növelése hatással lesz a keresletre is. Mindenesetre a vezetőülésben jobban tesszük, ha annak ellenére is minden körülmények között betartjuk a szabályokat, hogy az autósok sarcolása köztudomásúlag nem csupán az ingatag költségvetés foltozgatásának legegyszerűbb eszköze.