Egyértelműen kijelenthetem: a Hyundai új büszkesége, az európai tervezőközpontban született i40 óriási port kavart, és mondanom sem kell, hogy a márka is rendkívül sokat vár a típustól, amely szinte a semmiből felbukkanva hirtelen ugrott be a népes középkategória „nagynevű” legjobbjai közé. A modell kombi változatával már mi is több ízben találkoztunk (volt, hogy csak statikusan, de már vezettük is), és a futó ismerkedések tapasztalatai alapján nem kérdés, hogy az i40 kedvező csillagjegy alatt született, s tervezői igazán erős lapokat osztottak számára.

Egyértelműen kijelenthetem: a Hyundai új büszkesége, az európai tervezőközpontban született i40 óriási port kavart, és mondanom sem kell, hogy a márka is rendkívül sokat vár a típustól, amely szinte a semmiből felbukkanva hirtelen ugrott be a népes középkategória „nagynevű” legjobbjai közé. A modell kombi változatával már mi is több ízben találkoztunk (volt, hogy csak statikusan, de már vezettük is), és a futó ismerkedések tapasztalatai alapján nem kérdés, hogy az i40 kedvező csillagjegy alatt született, s tervezői igazán erős lapokat osztottak számára.

„Egy ilyen bús, borús délelőttön nincs is jobb dolog, mint egy kényelmes egyterűben terpeszkedni” – jelenti ki alkalmi utastársam, miközben egy kulcsot a szögről leakasztva elindul az Opel legújabb középkategóriás egyterűje felé. Igaza van, a körülmények adottak voltak, de a nyugodt német közlekedés ellenére sem volt időm sokat pihenni a Zafira Tourer volánja mögött: a rengeteg újdonság gondoskodott az izgalmakról.

Egy sportkupé megvásárlása a világ legésszerűtlenebb cselekedetei közé tartozik, hiszen tipikusan olyan szituációról beszélünk, amikor több pénzért kevesebbet kapunk. A tekintélyes külső méretekhez szűkös utastér, és viszonylag nehéz vezethetőség társul. A megcsorbult praktikum mellett nagyobb tömeggel kell számolnunk, és az amúgy is magas vételárhoz tekintélyes fenntartási és üzemeltetési költségek járulnak, miközben a racionális gondolatok semmibevételéért minden nap felelhetünk a családi kupaktanács előtt.

A Hyundai húzza magával a Kiát, ez nem vitás, és bár a Sportage teljes mértékben nem nyerte el tetszésünket, a remek kis Picanto és Venga is kellemes emlékeket hagyott maga mögött, valamint a Cee'd sem okozott csalódást. A menetpróbán jól szerepelt Riót épp ezért nagyon vártuk már, aminek ráadásul a B-szegmens mostanság amúgy is erős és népes mezőnyében kell helytállnia mind árával, mind képességeivel.

Rendszeres olvasóinknak bizonyára feltűnt, hogy mi következetesen elzárkózunk a pick-up kategória képviselőinek tesztelésétől. Ennek okát egyik korai tesztünkben már szemléltettük. Most azonban olyan felkéréssel keresett meg minket a Porsche M5, amire nem lehetett nemet mondani.

Néhány éve, autós pályafutásom kezdete előtt még álmomban is alig mertem olyan szépet vizionálni, mint ami néhány napja megadatott nekem: egy borongós, kellemesen hűvös őszi délutánon egy Porsche 911 Carrera 3.2 Cabriolet társaságában róttam a budai dombok útjait - mondanom sem kell, felejthetetlen élmény volt, és erről elsősorban az autó tehet, amely mellesleg személyes kedvencem a (közel) veteránkorú négykerekűek között.

A hétfői borút megtörve balatoni nyarat és tejben-vajban fürösztő Kánaánt hoztunk Önöknek. Folytatva elmélyedésünket a bajor luxusautó és -vitorlás tesztjébe, feltárjuk a köztes döntések hátrányait és a nagyszerűségről nem megfeledkezve érjük el a tökéletes választást.

Öt méter töménytelen luxus. Egy tejben-vajban fürösztő két méter széles limuzin. Státuszszimbólum. Korunk legmodernebb vívmányai, melyek tökéletesen semmissé teszik az A és B pont között – utazással – töltött perceket. Egy teleport készülék, átható illatú bőrözéssel és kerámia kapcsolókkal. Évtizedes tradíciók vegytiszta esszenciája. Tud ezzel egyáltalán valami versengeni?

Borongós délutánon ülök be Gerbeaud Cukrászdába, hogy egy szelet süteményt és egy pohár vizet rendeljek. Persze döntésem biztos jele annak, hogy keringőre való felhívást tettem közzé, így nem is lepődök meg azon, hogy egy francia ajkú, idősödő hölgy lép mellém. Korábban sosem találkoztunk, mégis déjá vu érzésem van. Egy-egy apró villanás a múltból, talán némi rettegéssel vegyes borzongás rémlik fel előttem, amik mind azt súgják, hogy nem kellene bíznom benne.