Frissebb vonások, jellegezetes formaterv - galéria
Noha az egyik legstílusosabb négyajtós luxuscikkről, a Maserati Quattroportéról már beharangoztuk eljövetelét, a minap újabb információ-csokorral dúsult tudásunk az olaszok újdonságát illetően. A következő hónapban esedékes premier, ám a Detroiti Autószalonon való bemutatkozásig a képekre és az adatokra kell támaszkodnunk.
Frissebb vonások, jellegezetes formaterv - galéria
Az új Quattroporte hosszabb és könnyebb a kifutó elődnél: immáron 5263 mm hosszan nyúlik el a taljánok sportos négyajtósa, ami mintegy 163 mm-es növekedést jelent. Szélessége 1948 mm, tengelytávja pedig 3170 mm-re nyúlt. Az új acél parlólemez a nagyobb méret ellenére kisebb tömeget szavatol, ráadásul a nagyobb tengelytáv az utasok számára jelent kedvezőbb helykínálatot a hátsó lábteret illetően.
Az acél alapok mellett viszont szívesen nyúltak az olaszok az alumíniumhoz, aminek szélesebb körű használatának köszönhetően bő 100 kilós fogyást diagnosztizálhatunk, így a hatodik generációba lépő Quattroporte tömege 1860 kg-ra mérséklődik a fogyókúrával, ha a V6-ost vesszük alapul, de még a csúcsmodell sem lépi túl az 1,9 tonnát. További szignifikáns újdonság a Maserati luxuslimuzinjával kapcsolatosan az összkerékhajtás tervezett megjelenése, ám a hírek szerint ez az opciós tétel csupán a hátsókerekes verzió debütálása után egy évvel élesedik.
A motorháztető alatt a belépőszintet a háromliteres, ikerturbós, közvetlen befecskendezéssel is megspékelt V6-os benzinmotor adja 403 lóerővel 5500-as percenkénti főtengelyfordulaton és combos, 550 Nm-es csúcsnyomatékkal már 1750-nél. A Quattroporte már az alapmotorral sem lesz lassú, a 0-100-as sprintet a hathengeressel 5,5 szekundumon belül futja, míg a maximális tempót 285 km/h-ban határozták meg. Az erősebbik verziót V8-as motorral szállítja a Maserati, ám a találgatásokkal ellentétben a 4,7 literes, Ferrari-származék helyett 3,8 literes bitrubó motor hajtja a Quattroporte csúcsváltozatát.
A szintén közvetlen befecskendezéses nyolchengeres 6500-nál adja le 523 lóerős csúcsteljesítményét, és a 2100-nál megérkező bődületes, 710 Nm-es nyomaték is beszédes mérőszám. Utóbbi motorral már 5 máodperc alá szorul a gyorsulás, a végsebesség pedig 307 km/h lesz. A Ferrari maranellói gyárában épülő motorokhoz az olaszok a ZF már jól ismert nyolcfokozatú automataváltóját adják, amely a korábbi hatgangos váltónál könnyebb, így a fogyás és a fejlődés példának okáért ezen a ponton is tetten érhető, ráadásul a kedvezőbb fogyasztás szintén ott lebeg a levegőben.
Jelen pillanatban dízelmotoros variánsról még nem szól a fáma, ám az biztos, hogy a V6-os motorhoz összkerékhajtás is elérhető lesz. A vezetési élményt a Skyhook adaptív futómű táplálja, illetve a korunk divatjával szembemenő, sebességfüggő hidraulikus szervokormány ugyancsak hozzátesz a tisztességesebb vezethetőséghez.
A képekről jól látszik, hogy a ceruza leginkább a most futó példány frissebb énjét próbálta lerajzolni a tervezőasztalon, de az apróbb, morcosabb vonásoknak köszönhetően férfiasabb lett az összkép. Az új első és hátsó fényforrások a gyártó jelenleg uralkodó formanyelvébe illesztik be a Quattroporte hatodik kiadását. Mindeközben az utastér még finomabb lett, még több luxust kínál, a középkonzol tetején pedig méretes érintőképernyős központi rendszer várja a kihívásokat.
A gyártó egyelőre nem csepegtetett több információt, de amint megtudjuk a még titkolt részleteket, természetesen azonnal jelentkezünk, addig pedig fogatják szeretettel az alábbi gyári videókat.


