Az alábbi cikkünk még egy korábbi holnapstruktúrából származik, így előfordulhatnak szerkesztési hiányosságok. Megértésüket köszönjük.

Ki akar manapság unalmasnak, egyhangúnak és szürkének lenni, amikor temérdek lehetőség van arra, hogy a szürkeség tengeréből kiemelkedve nem csak színesebben, de örömtelibben éljünk? Tudni kell nemet mondani a hagyományosra, tudni kell nyitni az újszerűre – talán ez az az irány, amit legjobban kihoz az emberből a Kia kompakt méretű crossovere. A Sportage benzines csúcsváltozata, a GT line vendégeskedett szerkesztőségünk garázsában.

Igazi dögös crossover, ez nem vitás - galériaLetisztul, kifinomult, elegáns, sallangoktól mentes – magam sem tudom, hány alkalommal használtuk már ezeket a jelzőket egy-egy tesztalanyunk jellemzésére. Tény, hogy bizonyos esetben tényleg szükség van ezekre a hűvös megoldásokra, de őszintén, miért kellene a mindennapoknak unalmasnak lenniük? Az ember közérzetét persze megannyi apró impulzus befolyásolja, azonban minden kétséget kizáróan az autó is kellő hatást gyakorol rá, épp ezért közel sem mindegy, hogy életünk egy adott hányadát milyen négykerekű bádogdobozban töltjük el.

Egész más reggel ránézni, majd beleülni egy almazöld vagy épp kanári sárga Opel Corsába, egy tűzpiros Alfa Romeo MiTóba, mint egy acélszürke VW Polóba, vagy hófehér Ford Fiestába. Mindez alapvetően a használhatóságot, a fenntartási költségeket semmiben nem befolyásolja, azt viszont annál inkább, hogy milyen hangulatban érkezik meg az ember a munkahelyére, aztán este haza. Az életteli színek, formák, a megszokottnál izgalmasabb világ nem jelenti egyben azt, hogy a komolytalanság irányába indulnánk el, mindösszesen jobban kiélvezhetővé válnak az élet ízei.

Noha a Kia Sportage legfrissebb generációja már vendégeskedett nálunk, s a testvérmodell Hyundai Tucson is több ízben látogatta szerkesztőségünk garázsát, ezúttal talán a legizgalmasabb verzió került fel a nyúzópadra. A Kia a modellpalettába illesztve GT Line kiegészítéssel fűszerezte meg kompakt crossoverét, amelyhez ráadásul csak a legerősebb motorok érhetőek el – benzinesnek a feltöltött és potens 1.6 T-GDI választható, míg dízelfronton a 2.0 CRDI áll rendelkezésre. Mi előbbit kaparintottuk meg, méghozzá automataváltóval és összkerékhajtással.

Ízléses részletekből nincs hiány - galériaMaga a csomag már önmagában véve is jól hangzik, hiszen a manapság divatos szegmens egyik legfrissebb képviselője izgalmas műszaki tartalmat és megjelenést ígér, s valóban, ezt meg is kapjuk. A korábban kissé egyhangú Sportage az új generáció esetében egészen felfrissült, s immáron egyedibb, sokkalta megosztóbb küllemmel próbál szerencsét.

Maga a sziluett a szokásos arányokat mutatja, azonban a részletekre – főleg a GT Line esetében – több időt fordítottak a dél-koreai szakemberek. Vérpezsdítő, mindenképpen látványos és talán legjobban a dögös jelzővel írható le a jól eltalált vörös színben összeállított verzió. Talán a legjobban sikerült rész a hátsó traktus a szépen megrajzolt ledes hátsó lámpákkal, a szolid diffúzor imitációval és a két darab, ovális kipufogóvégzódéssel – innen nézve kifejezetten sportos, mokány az autó.

Ezzel szemben az orr már érdekesebbre jött össze nekik, talán ez a legmegosztóbb pontja a Kia büszkeségének. Mindenesetre a magasra pozícionált fényszórók és a nagyra tátott száj napról napra elfogadhatóbb és szerethetőbb látványt nyújt, de a front legizgalmasabb pontját természetesen a négy darab ledből összekomponált ködfényszóró és annak környezete jelenti. Ez a részlet a GT Line jellegzetességeként nagyban meghatározza a kinézetet, sokkal mokányabb határozottabb tőle az autó kiállása, amihez persze a kizárólag ehhez a felszereltséghez elérhető kétszínű felnik is hozzájárulnak.

Piros pont: vezetéknélküli töltő - galériaA Kia Sportage jól illik a koreaiak modellpalettájába, a GT verzió pedig a C’eed által megkezdett, kifejezetten kellemes optimumot jelentő utat járja. Ráadásul a GT mivolta nem csupán a küllemen és a motorizáltságon, de az autó belterében is megmutatkozik, noha csupán moderáltan. A teljes feketeségbe burkolózó, ez által elég komor utastéren az ujjlenyomatgyűjtő zongoralakk betétek nem segítenek sokat, de a GT Line logó és az igényes váltófülek, a műszerfalat borító, varrott, bőrszerű anyag azért feldobja valamelyest.

Kényelem tekintetében egy szavunk sem lehet, ahogy a helykínálat is valamivel az átlag felett van – utóbbi tényt alátámasztja a csomagtartó 500 literen felüli kapacitása. Ezen felül azonban a Kia a tőle megszokott szabványformákkal, jól ismert formai és műszaki megoldásokkal dolgozik az utastérben. Ez amolyan egyszerű, ergonomikus kialakítást jelent, de szerencsére a minőség a helyén van, ahogy az új fedélzeti multimédiás rendszert is jó használni.

Az extralista ezúttal teljes, bőrkárpit, elektromos ülések, navigáció, nyitható üvegtető, a JBL hifi és teljes biztonsági arzenál is szerepel tesztalanyunkban. Utóbbi esetében a sávtartó kifejezetten szerethetően működik, míg a holttérfigyelő túl óvatos és túl hangosan csipogóra sikerült, a parkolórendszer pedig nem a legpontosabb beállásokról lesz híres, persze használható.

Jó az automata, de kézivel élvezetesebb - galériaA komor utastéri hangulatot a motor indítása dobná fel, ha lenne hangja a koreaiak 1,6-os turbómotorjának, azonban alapjáraton még egy nagyon csendesnek számító utca zaja is képes elnyomni a csöndesen duruzsoló négyhengerest - jó pont a nyugalomra vágyóknak. Az erőforrás egyébként repülésre teszi alkamassá a Kia crossoverét, már legalábbis a gyári adatokhoz mérten - méréseink szeint majd' 1,5 szekundummal gyorsabban, bőven 8 másodpercen belül képes 100km/h-ra ugrani. Ilyenkor már a hangja is megjön a 177 lóerős benzinmotornak, méghozzá igazán sportos dallamok formájában.

A T-GDI erőforráshoz jó kiosztású hétgangos, duplakuplungos automata kapcsolódik. A DCT névre hallgató váltó általában szépen dolgozik és hamar kapcsolgat, azonban kis sebességű kúszásnál a duplakuplungosokra jellemző lüktetés, bizonytalanság ezúttal sem marad el. A jó dinamikáért cserébe a fogyasztási adat nem épp vigasztaló: noha kis odafigyeléssel 8 liter környékén elautózhatunk vegyes használatban, néha kihasználva a motorban és összkerékhajtásban rejlő potenciált már könnyen 10 literes étvággyal szembesülünk. Lakott területen kívül persze 6 literrel is elvan a csúcs Sportage, de autópályán és városban 8-9 litert gurít le a torkán.

Az étvágyat a futómű-kormányzás párosa feledteti valamelyest. A GT csomaghoz járó feszesebb felfüggesztés sportos kanyarvételre buzdít, de közben az úthibákon sem ráz vészesen, míg a kormányzás sokat fejlődött a plasztikus és érzéketlen elődhöz viszonyítva.

Izgalmas választás, az biztos - galériaA Kia már az alap Sportage esetében is kellemes fejlődést mutat az előző generációhoz képest, azonban a GT pakkal megspékelve egyértelműen könnyedebb élmény-crossover címre pályázik. Dögös küllemével hódít, komor, de minőségi és praktikus belterével pedig további indokot állít a pozitív tulajdonságok sorába. Persze így felszerelve már nem olcsó mulatság a típus, hiszen a benzines GT 9,2 millió forintról indul, amihez jön még a biztonsági csomag, az összkerékhajtás és az automataváltó is, így nem meglepő, hogy a tesztelt modell vételára a 11 milliót is átlépi. Józanul felszrelve azonban 9,5 millióból megúszható a történet, igaz, akkor az automatát és a 4x4-et nélkülöznünk kell.

Konkurencia? Tálcán kínálja magát az elegánsabb stílust képviselő Hyundai Tucson, hasonló áron, míg a másik lehetőséget a már több mint fél millióval olcsóbb Mazda CX-5 jelenti a 2,5 literes, 192 lovas benzinessel, és a Toyota RAV4 Hybridről sem szabad megfeledkezni, különösen, hogy ő lehet a legkedvezőbb alternatíva. Sok ellenfelet azonban nem tudunk felsorolni, hiszen az erős, benzines kompakt crossoverek szegmense nem túl népes. Aki sportos, egyedi és életteli megoldást keres a mindennapokra, potens hajtással, annak mindenképp érdemes kipróbálni a Sportage-et is.

Néhány szóban

Az új Kia Sportage minden tekintetben túllépett elődjén, a GT szériával pedig a koreaiak sportos vonala is tovább bővült egy korrekt modellel. A Sportage ebben a konfigurációban még dögösebb, még látványosabb, ráadásul a küllemhez korrekt műszaki tartalom is társul. A hajtás potens és szerethető, ellenpólusként a kissé nagy étvágyat és a komor hangulatú utasteret hozhatjuk fel. Sok jópofa megoldás, tágas utastér és praktikum jellemzi tesztalanyunkat, amelynek ára sem túlzó.

Előnyök: Alapos technikai megújulás; Kívül kompakt, belül tágas; Átgondolt belső berendezés okos ötletekkel; Jó minőségérzet; Sportos futómű és korrekt kormányzás; Halk és potens motor

Hátrányok: Kissé magas fogyasztás; Túl óvatos asszisztensek; Hiába igényes, kissé komor beltér; A sportfutóműtől kissé feszes

Alapadatok Futómű Karosszéria Mérések Költségek
 

Kommentek