2018. Április 24., Kedd

Frissitve:03:45:46

Dacia Duster 1.2 TCe teszt - Gondoskodóbb mindenes

Nyomtatás

Filozófiai váltás van a Daciánál. Első ránézésre tesztünk szereplője egy kisebb ráncfelvarrás eredményének titulálható, ám ennél ezúttal sokkal többet nyújt a friss Duster. A terepzöld crossover ugyanis kiváló példa arra, hogy a márka már nem csak egyszerű célszerszámot kínál a költségek erős leszorítása mellett, hanem igény szerint némi pluszt is csomagol a bevált recept mellé.

Lehet élni visszagurulás-gátló nélkül is, melyet mi sem bizonyít jobban, mint hogy jó pár tizenmilliós Audihoz is csak felár ellenében kapjuk meg az ügyes segédrendszert. A Dacia Duster immár szériában segíti ki emelkedőn megálló vezetőjét, de például (némelyik Mercedes modellel ellentétben) a gondoskodás apró gesztusaként teleszkópos motorháztetőt is kapunk, sőt, ha hátramenetbe kapcsolunk, a Dacia automatikusan letörli a hátsó szélvédőt. Apró figyelmességek csokrával adja tudtunkra hazánk legnépszerűbb „terepjárója”, hogy nem csak okos, hanem jó döntést is hoztunk.

A remek crossover életciklusának feléhez közeledve átesett egy nagyobb ráncfelvarráson, ami első látszatra jelentéktelennek tűnik, ám a részleteket megismerve bizony igen komoly és hasznos beavatkozásról beszélhetünk. Első ránézésre természetesen a némileg eltérő megjelenés tűnhet fel az autóval kapcsolatban. Az apróbb változtatások egyértelműen modernebb külsőt kölcsönöznek a 4,32 méter hosszú négykerekűnek: a formás hűtőrács jól sikerült, a lökhárító légbeömlője nagyobb lett, a divatosabb fényszórók pedig szériában nappali menetfényeket kaptak. A ’Duster’ feliratú tetősínek a terepjárós hangulatot hivatottak fokozni, s az új rajzolatú könnyűfém keréktárcsák mellett friss szín is csatlakozott a kínálathoz. A magas felszereltségű változatokon a színre fújt külső elemek és lökhárító betétek mellett jól mutat a krómozott kipufogóvég, így a Duster egyáltalán nem kelt olcsó hatást, igaz, a kerékjáratok teljesebb leburkolása még dobott volna egyet az összképen.

Ami jó volt, az szerencsére nem változott, így maradt az elöl 29,3 és hátul 23 fokos terepszög, a 34,9 fokos rámpaszög, a 35 centis gázlómélység, a 210 mm-es hasmagasság, az elöl-hátul széles nyomtáv, s a méretes tengelytáv, amely tulajdonságok műúton és terepen egyaránt jó menettulajdonságokat kölcsönöznek. A 0,42-es cw-érték sajnos még mindig igencsak gyatra légellenállási tulajdonságokról tesz tanúbizonyságot, ám ez nem tartozott az elsődleges tervezési szempontok közé, s a terepjáró formája sem a kimondottan kedvező légellenállási tényezőt szolgálja. Az autóhoz különben szériában durvább mintázatú, téli-nyári abroncsok járnak, amelyek nehezebb terepviszonyok között sokkal jobb tapadást biztosítanak a hagyományos abroncsoknál.

Jelen esetben ez inkább hátrány volt, mint előny, ugyanis tesztünkre a Duster tökéletes családi autóként aposztrofálható kivitele érkezett, kizárólag elsőkerékhajtással és a máshonnan már ismert, kiváló 1,2 literes turbómotorral. De már mielőtt elfordítottam volna a gyújtáskulcsot a mindössze 23 kilométert futott, vadonatúj tesztautóban, nagy meglepetések értek.

Az ajtókat kinyitva teljesen új belső tárul elénk – a Dacia tervezői szinte minden pontot átgondoltak. Egyrészt a középkonzolt átdolgozták, a függőleges tagolás a praktikum mellett (keskeny kialakítás, ezért széles a lábtér, s sok tárolórekesz) a terepjárós hatást erősíti. Az anyagok jobb minőségűek, emellett az összeszerelés is javult, s a tulajdonosok örülhetnek például az új tároló rekeszeknek is. Itt-ott azért a kelleténél nagyobb illesztési hézagokat láttunk, viszont a műanyagok így is szépen csendben voltak, így spórolást inkább a más modellekből érkező ajtón lévő vakkapcsoló miatt érzékelhettünk volna, ám onnan azonnal elvonta a figyelmet a szépen varrott szövet betét.

Az üléseket átdolgozták a tervezők, a vastagabb hátsó háttámla komfortosabb, ám a kormány sajnos továbbra is csak fel-le állítható. A kényelmet szolgálják az igényesebb, a középkonzolról az ajtókra áthelyezett ablakemelő kapcsolók, és legalább ennyire örülünk az igényesebb műszercsoporton a külső hőmérsékletjelző megjelenésének. Egyedül a leolvashatóság lehetne jobb – ha nem kapcsolunk világítást, borús időben nehezen fogjuk leolvasni, hogy merre járnak a mélyen ülő mutatók.

A praktikum kimagasló. Az immár előredönthető jobb első üléstámlának köszönhetően akár 2,7 méter hosszú tárgyakat is szállíthatunk a Duster bendőjében, a csomagtartó pedig szebb, kivehető merev kalaptartót kapott. A méretekkel eddig sem volt gond: elöl-hátul nagyobb felnőttek számára is elegendő teret kapunk, mint ahogy az ablakig 475 literes (1 636 literig bővíthető) csomagtartót sem érheti panasz.

A felszereltségek tekintetében sokat lépett előre a típus, és végre bekerült minden olyan tétel az autó repertoárjába, ami eddig hiányzott. Örömteli, hogy a szériafelszereltségek listájára felkerült mostantól a négy légzsák és a menetstabilizáló rendszer, ám a hátul minden kivitelben dobfékes fékrendszernek nem örülünk. A négy felszereltségi szint második lépcsőjétől már szériában jár a klímaberendezés, felárért (vagy magasabb szinten szériában) pedig olyan opciók kérhetőek mostantól, mint a tempomat, az ülésfűtés, a tolatóradar, vagy a Renault/Dacia remek, Bluetooth-os telefon-kihangosítóval is rendelkező érintőképernyős Media Nav multimédiás és navigációs rendszere. Utóbbi mellett azért is érdemes letenni a voksunkat, mert tapasztalatunk szerint jobb rádiótunert kapott, mint a tesztautónkban szolgálatot tevő gyári egység – sokszor tapasztaltunk vételi nehézségeket olyan helyeken, ahol más járművekkel nem szoktunk. Szerencsére hatalmas áldozatot nem követel a navigáció: a rádióhoz mért 75 ezer forintos felárát már csak a hangulatosabb belső tér miatt is érdemes kigazdálkodni.

Az utasok komfortérzetét nem csak a kényelmesebb ülések és az eddig hiányzó extrák emelik meg jelentős mértékben: a komoly zajcsökkentés talán mindennél többet ér. A Dacia Duster eddig kimondottan hangos autónak számított - mind a motor- és szélzajért, mind pedig a futóműtől és a kerekektől beszivárgó zajokért panaszkodtunk. Nos, a márka mérnökei olyan sokat dolgoztak ezen, hogy a gyári közlemény szerint most a 130 km/h-nál regisztrálható menetzajok megfelelnek a korábbi Duster 90 km/h-nál mért értékeinek. Ehhez egyrészt több zajcsökkentő anyagokat, másrészt pedig sokkal vastagabb ajtókédereket használnak a gyárban, amik különben az ajtók kissé nehezebb csukódását is eredményezik. Szerintünk azért erősen optimista az állítás, de tény, hogy a 100 km/h-nál rögzített 65 dB és a 130-nál mért 69,5 dB már nem minősül zavaróan zajos szintnek. Bár a korábbi, dízel Dusterrel is hasonló adatokat mértünk, de a teljes igazsághoz érdemes azt is beletenni a serpenyőbe, hogy ezúttal sokkal hangosabb, félterepes abroncsokon gördült az autó.

No és persze a remek 1,2 literes turbómotor is kiveszi a szerepét a viszonylagos csendességben. A még erősen bejáratósan is jó erőben lévő egység 125 lóereje és 205 Nm-es nyomatéka szinte szárnyakat ad a könnyű karosszériának. Így pedig belefért a kellemesen hosszú áttétel is – hatodikban 130 km/h-nál kb. 2800-at forog a főtengely, ami a kimondottan rossz légellenállás ellenére is viszonylag kedvező fogyasztást tesz lehetővé. Ilyenkor 8 liter környékén kortyolt tesztautónk, ám nem győzzük hangsúlyozni a bejáratós mivoltot: pár ezer kilométert maga mögött hagyva literes mértékben csökken majd a Duster fogyasztása. Így a 7 literben megállt normakör is szimbolikus: valójában a gyári 6,3 litert képes teljesíteni a turbós Dacia, s vegyes felhasználásban súlyosabb lábbal is 7,5 literből el lehet vele majd közlekedni.

Igen, az 1,5 literes dízelmotor ennél másfél literrel kevesebbet kortyol, ám kulturáltsága nem veszi fel a versenyt a kis négyhengeresével. Alapjáraton hangját és működését sem érezni a TCe motornak, de fordulaton is mérsékelten érzékelteti csak orgánumát. Holott fordulatra nincs is szükség: már a pincéből szépen húz a motor, így akkor is kimondottan flottan közlekedhetünk, ha gyakran nyúlunk a precízen, jól kapcsolható hatfokozatú váltóhoz.

Árnyoldal? Talán az enyhe alapjárati fulladékonyságot lehet említeni, ami szintén eltűnhet a bejáratással (legalábbis más modellekben ezt nem tapasztaltuk), valamint a kormányzás továbbra sem túl precíz és bizonyos helyzetekben kissé nehézkes.

Ezért viszont bőven kárpótol a futómű, amely egyszerű kialakítása ellenére is nagyon jól eltaláltnak bizonyult. A Dacia modelljei a konkurensekhez képest mindig is kiemelkedtek ezen a téren, s a friss Duster sem szakítja meg a sort. Kimondottan jól, pattogást kerülve csillapítja az úthibákat a modell, s még akkor sem jön zavarba, ha kanyarodni kell. Szerpentinen nem fogunk vadászni vele, de magabiztosan közlekedni annál inkább, ha pedig túllendülnénk a határhelyzeten, a kikapcsolhatatlan ESP munkája által kísérve biztonságos, kiszámítható viselkedésre számíthatunk.

Túl szép, hogy igaz legyen? Tudták ezt a márka árazói is, így Dacia szinten nézve vastagon fogott a ceruzájuk. Az 1.2 TCe 400 ezer forinttal drágább, mint a nála minden szempontból jóval szerényebben teljesítő szívó egyhatos, s mindössze 200 ezer forinttal olcsóbb, mint a 109 lóerős dízel. Azzal viszont nem csak olcsóbban közlekedünk, de a használtpiacon is jobban járunk, így a kínálat legjobb hajtáslánca egyben a legdrágább is. Öröm az ürömben, hogy a Duster még úgy sem drága, hogy a frissítés hatására lényegesen többet kínál.

3,79 millió forintos listaáron már kellemesnek mondható felszereltséggel vihetjük el a 125 lóerős Daciát, ha pedig egy kicsit többre vágyunk, akkor a több százezres árelőny miatt érdemes a drágább felszereltségi csomagot választanunk. A 300 ezer forintos pluszért jóformán mindent megkapunk, ami csak elérhető a Dusterhez – egyedül a metálfényezésért (126 e), az ülésfűtésért (50 e), a bőr/műbőr kárpitozásért (150 e) és a teljes Európa térképért (35 e), illetve néhány plusz gyári kiegészítőért van esélyünk pénzt otthagyni. Bármennyit is pipálgatunk az extralistán, a modell így is-úgy is verhetetlen marad árban, s ár-érték arányban is. Egyedül a kis crossoverek próbálkozhatnak felvenni ezzel a kesztyűt, de helykínálatban és árban is alulmaradnak. Ha tehát korlátos keretből szeretnénk családi mindenest venni, a Duster most még sokkal jobb formában vár tökéletes megoldásként minket. Ha többre vágyunk és meg tudjuk engedni, akkor persze a drágább konkurensek némelyike többet is tud felmutatni, de dicséretes, hogy a Daciánál már ennyire sokat adnak ennyire – viszonylagosan – kevés pénzért.

Néhány szóban

A Duster frissítésénél szűk keretből kiváló eredményt végeztek a mérnökök. A típus úgy nyújt érezhetően sokkal többet, hogy az alapkoncepció és az alacsony költségek változatlanok maradtak. Az új, kisméretű turbómotor már technológiailag is a csúcsra katapultálja a modellt, így elsőkerékhajtással kellemes családi mindenest létrehozva. A kormányzás lehetne jobb, az utastér lehetne még halkabb, néhány további extrát (pl. automata klíma) is eltűrnénk, ilyen sokat ennyiért máshol viszont nem kapunk.

Előnyök: Megfelelően tágas beltér; Jó váltó; Már alul is nyomatékos, kulturált, az adottságokhoz mérten nem szomjas turbómotor; Remek hangolású futómű; Páratlan ár; Még jobb ár/érték arány

Hátrányok: A kormányzás még mindig lehetne jobb; Lehetne még csendesebb belül; Nagy tempónál megugró étvágy

Alapadatok Futómű Karosszéria Mérések Költségek
 



Hozzászólások  

 
#4 2014-01-20 12:15
EGR-szelep problémát gyanítanék.
Idézet
 
 
#3 2014-01-20 11:56
Az 1,6 benzin két hónaposan hidegen rángat, a szerviz szerint ez normális. Volt már ilyen benzinesetek, mert nekem nem?
Idézet
 
 
#2 2014-01-19 21:36
sajnos árban is utolérte a konkurenciát. Egy normálisan felszerelt példány 4M fölött van. Ennyiből ugyen tavaly volt régi qashqai, de egy s-cross-t is el lehet hozni nagyon kicsivel többért...
Idézet
 
 
+1 #1 2014-01-18 19:39
Minden tekintetben egyenrangú,(sőt , azokat meghaladó) partnerré fejlődött a konkurens típusokkal szemben, ennek ellenére, ha oldalról nézem az autót, olyan hatást kelt mintha három külön járműből gyúrták volna össze, (orr, utascella, hátsó rész,) és nagyon nem sikerült volna összefésülni a művet...Viszont a menettulajdonsá gok, a felhasznált anyagok, a javuló minőség és az ebből kialakuló ár/érték arány a vezető pozíciókba helyezi a Dustert! Ha rendelhető lenne egy kicsit erősebb, nyomatékosabb 1.9-es Diesellel, azt hiszem vennék is egyet!
Idézet
 

Szóljon hozzá!

A hozzászólások nem tükrözik az Autó Pult véleményét, értük az oldal nem vállal felelősséget.
Regisztráljon Ön is! A regisztrált felhasználók hozzászólása azonnal megjelenik.

Share/Save/Bookmark