BMW X1 xDrive20i (2016) teszt - Jó pont, hogy pont jó

Nyomtatás

1999-ben debütált a BMW X5, a bajorok első SUV-ja. Az elmúlt években, ahogy a többi német prémiumgyártó, a BMW is lefelé nyitott hangsúlyosabban ebben a szegmensben. X5-öt követte a nála egy mérettel kisebb X3, majd jött az X1, az X6 és az X4.

A típusjelek bűvöletében, mikor olvassa az ember az egyre kisebb számokat, egyből be is skatulyázza az egyes modelleket. Van az etalon X5/X6-os, és jönnek szépen libasorban az egyre kisebb, egyre kedvezőbb indulóárú, SUV-ból kompakt SUV-vá, vagy crossoverré töpörödő, magyarul egyre „rosszabb” portékák. Ez persze csak sztereotípia, ezért látunk annyi anyukát túlméretes rombolókkal az iskolák, óvodák előtt, hatalmas behemótokat autópályán taszítani a levegőt, meg amit. Pedig ha hiszik, ha nem, az X1-es több szempontból jobb, vagy ideálisabb választás lehet a zászlóshajóknál.

Ennek egyik oka az első generációs, tehát alapból hátul, illetve pluszban még két ponton kaparó régi X1-estől teljesen más, a 2-es Active Tourernél is használt UKL platform, melyhez alaphelyzetben már elsőkerékhajtás, illetve kiviteltől függően összkerékhajtás jár. De legnagyobb erénye talán nem is ez a második X1-nek, hanem a kompakt méretek, melyek jól jönnek parkoláskor, városi autózásnál és a hétköznapok szintjén bőven elegendőek.

A kis romboló formája sokkal inkább terepjárós, tehát magasabbra gyúrt az elődjénél, emiatt úgy lett kívül kisebb, hogy belül bármennyire is hihetetlen, de nagyobb helykínálatot garantál. A dupla aljú csomagtartó például 420-ról 505 literesre növekedett. A magas, terepjárós karosszéria belül hátul is elegendő nem csak fej- és válltér tekintetében, de a lábak szintén kényelembe helyezhetőek. Két felnőtt sem fog panaszkodni egymás mögé ülve, sőt extraként 130 mm-es távon mozgathatókká tehetőek a hátsó ülések. Az viszont egyből feltűnik majd egy 3-asból átülve, hogy itt milyen magasan van a plafon, ami jótékonyan hat térérzetünkre.

Nem úgy, mint tesztautónk M sportcsomaghoz járó csupa sötét burkolata. Viszont kívülről az optikai elemek teli találatok. A hangsúlyos lökhárítók, a feláras 19 colos felnik megfűszerezve a feketére fényezett apróságokkal és az Estoril kék dukkózással csak úgy vonzzák a tekintetet. Nem tudtam úgy menni az autó felé, hogy ne jutott volna eszembe, ez a járgány ebben a konfigurációban igazán dögösen néz ki. Kategóriájához mérve jók az arányai a karosszériának. Az orra persze egy hatalmas hegyomlás, amit tovább fokoznak a nagyon tágra nyitott vesék, de pont ettől lesz SUV-s a megjelenése.

Belül már más a helyzet. A csomaghoz alapból járó Alcantara/szövet kárpit kifejezetten finom, székpróbára hívogatja az embert, viszont a hetvenezerért mért antracit kárpit túl komorrá teszi belül az X1-et, hiába van például LED-es kiegészítő fényeket tartalmazó világításcsomagunk. Ezek persze „könnyen” orvosolhatóak egy több mint félmillió forintos világos bőrkárpittal, vagy az üvegtetővel. Az nem is árt a kis crossovernek, mert belül bár minden anyag tapintásra korrektnek mondható, szépek az alumínium betétek is, a kapcsolók érzetére sem találtam kivetni valót, de valahogy nem hozzák azt a felsőbbrendűséget, amit egy prémium márka sugall. Ki van ez találva kérem, a pozícionálás része, hiszen akkor ki venné meg a X-hez a nagyobb számokat.

Nem lehet viszont panaszunk a kényelmi, és vezetést segítő extrákra. A csomaghoz tartozó sebességtartó automatika fékező funkciót is tartalmaz, a nagyobb navigáció kiegészíthető beszédvezérléssel. Rendelhetünk torlódás asszisztenst, a vezetési segédrendszerek része a kamerás rendszer, mely a forgalmi sáv elhagyására figyelmeztet a kormány remegtetésével és a gyalogosra, illetve ütközésre figyelmeztető, előre gondoskodó funkció. A combtámaszos, elektromos állítható, memóriás, viszont csak fűthető első ülések kényelmesek, testesebb ember sem érzi benne magát összenyomva.

Remekül működik a szélvédőre vetített kijelző, épp úgy fényviszonyoktól függetlenül kontrasztos, szép a képe, ahogy a középső képernyőnek. A LED fényszórók szintén jól bevilágítják az utat, a tolatókamerának köszönhetően torzítás nélkül láthatjuk, mi van mögöttünk. Megéri az árát, mert bár a méretei okán könnyű a „zsebterepjáróval” a parkolás, azért a hátsó rész pozícionálásához jó ha, van segítség. A Snap-in adapter viszont könnyű telefontöltést ígér anélkül, hogy fizikai kapcsolatot létesítenénk készülékünkkel. Az extrák működését nézve az X1 hozza a megnyugtató BMW-s minőséget.

A nagy kérdés persze nem ez, ezt el is várjuk, hanem hogy milyen vezetni a gépet? Jó, hiszen minden adott hozzá. 20i utónéven kapunk például egy kifejezetten lelkes, vidám, nem mellesleg szép hangú kétliteres, feltöltött benzinmotort. A 192 lóerős, jó karakterisztikával megáldott hajtómű remekül, tehát okosan és gyorsan kapcsolgató nyolcfokozatú automataváltón, és összkerékhajtáson keresztül közvetíti a kraftot a kerekek felé. Az új Mini Cooper S-től örökölt, dupla VANOS-os négyhengeres egység 1250-es fordulaton 280 Nm-es csúcsnyomatékot ad, mélyről húz, mint egy vízhordó asszony és felül sem fogy el, legnagyobb erénye pedig a gázreakciója. Teszi mindezt úgy, hogy önkénytelenül játékra hívja a sofőrt.

Ebben partner a feláras dinamikus lengéscsillapítás ellenőrzés, amivel a lengéscsillapító karakterisztikáját komfort és sport módok között variálhatjuk, és megfelelő társ a mai autóktól megszokottan picit steril, ugyanakkor pontos manőverezést biztosító elektromechanikus szervokormány a gusztusos, jó fogású sport kormánykerékkel. Pozitív adalékot szolgáltatnak pöccintésre hamar reagáló váltófülek és a jól adagolható fékek. Az persze érződik az autón – főleg terhelésváltásoknál – hogy van alattunk tömeg, és magasan van a súlypont, de az összkerékhajtás szépen kihúzza kanyarból a bódét. Az X6 M megalomániájától eltekintve az X1 lenne az ideális alap az X-családból egy könyörtelen M modellhez.

Egyébként a futómű és a széles gumik miatt stabil marad határhelyzetben is a crossover. Piros pont illeti a futóművet, mert bár nem tűnteti el az úthibákat alattunk, viszont utazásunk komfortja érdemben nem sérül a sportcsomagot választva. Természetesen a kalandozó, szabadidő autós attitűdöt a dinamikára hegyező pakk kissé ellehetetleníti, mert ki merne ilyen felnikkel letérni az aszfaltos útról, viszont a városi dzsungel padkáin – ha nagyon kell – simán felhajt a BMW.

Az erőteljes mókázás persze meghozza a törperomboló étvágyát, ilyenkor bizony 10 liter fölé kúszik a fogyasztás. A valóság azért más: a motor kifejezetten takarékosan is tud ám viselkedni, ezt meg is tapasztaltuk a 220i Gran Tourerben. Csak hát a nagy homlokfelület, és a tömeg, a széles gumik, az összkerékhajtás azért gátat szab a teveüzemnek. A bajorok ettől függetlenül mindent megtettek a gazdaságosság jegyében.

A „vitorlázás” funkció például leválasztja a motort a hajtásláncról, így a jármű lényegében üres fokozatban halad. Az autó akkor kezd „vitorlázni”, amikor a vezető 50 és 160 km/órás sebesség között úgy veszi el a lábát a gázpedálról, hogy közben nem lép rá a fékre. Amennyiben a jármű ECO PRO módban van, az opcionális aktív sebességtartó automatika is hatékonyabban gyorsítja fel a járgányt fékezés után a kívánt sebességre. A fékenergia-visszanyerés funkció jóvoltából a generátor elektromos áramot állít elő, amikor a vezető fékez vagy elveszi a lábát a gázpedálról. Mindez számokra fordítva országúton 7-7,5; városban normál, dinamikusabb használatban 8-9 literes üzemanyag-használatot jelent 100 kilométerenként, igazán visszafogva magunkat azonban 7,3 literes nagyátlaggal is el lehetünk.

Hogy ez sok, vagy kevés, a M-csomagos X1 sDrive20i 12 753 000 forintos induló ára vajon jó választás-e, annak eldöntésére nem is kell más márkák szalonjaiba betérnünk, és próbát tenni az Audi Q3, a Mercedes-Benz GLA, a Range Rover Evoque vagy akár az Infiniti QX30 és a Volvo V40 CC volánjánál. Elég csupán körülnézni a bajorok palettáján, mert a konkurensek elsőként házon belülről érkeznek a szinte pont ezzel a konfigurációval is kérhető, néhány százezerrel drágább hármas kombi, és a tesztautónkkal közös platformon osztozó kettes Active Tourer személyében.

Néhány szóban

Az X1-et sikerült egész ügyesen elhelyeznie a palettában a BMW-nek. Miközben családbarát méretei elegendővé tennék egy átlagos magyar családnak, és kompakt felépítése városban is jól használható crossoverré teszik, egyébként kiváló adottságait ott fogták vissza a bajorok, ahol ez már a portfólió nagyobb és drágább darabjainak rovására ment volna. Egy X3 vagy éppen egy 3-as kombi például jobb anyagokat tud felmutatni, és kissé előkelőbbnek látszik. Ezt leszámítva viszont kevés fogást találunk a kompakt egyterűn: minden tekintetben tisztességesen teljesít, és nem maradtak ki belőle a prémium opciók sem. Egy hajszállal talán fogyaszthatna kevesebbet, de ezzel a sportos megjelenéssel és menetteljesítményekkel ezen könnyen túl lehet lendülni.

Előnyök: Tágas, átlátható belső tér prémium opciókkal; Pazar nyolcfokozatú automataváltó hozzá passzoló lelkes motorral; Sportos viselkedés és megjelenés

Hátrányok: Többet fogyaszt a gyári adatoknál; Céltudatosan visszafogott belső tér; Lehetne kulturáltabb futóműzaj tekintetében; Kissé feszes rugózás és steril kormányzás

Alapadatok Futómű Karosszéria Mérések Költségek
 



Hozzászólások  

 
#1 Andras79 2016-05-13 22:42
Nagyon túlárazott ez az autó, a tényleges képességeihez mérten!
Idézet
 

Szóljon hozzá!

A hozzászólások nem tükrözik az Autó Pult véleményét, értük az oldal nem vállal felelősséget.
Regisztráljon Ön is! A regisztrált felhasználók hozzászólása azonnal megjelenik.

Share/Save/Bookmark