2016. Június 26., Vasárnap

Frissitve:10:08:07

Ford Mustang Fastback 5.0 V8 Aut. (2016) teszt - Mennydörgő vadlovak

Nyomtatás

Nem csak ennyi lóerőt, de ekkora élményt sem kapunk 20 millió alatt. Azt gondolnánk, hogy a 421 lóerős V8, valamint az 50 éves legenda önmagában elég mindehhez, de a Mustang sok tekintetben többet tud nyújtani, mint amennyit gondolnánk. Más pontokon pedig csalódást kelt – de ezek egészen addig nem számítanak, amíg a V8-as mennydörgésbe belefeledkezve örökké válnak vele töltött pillanataink.

A Mustang volánja mögött abszolút megértjük Amerikát. Egy szép hangú V8-as igenis örömforrás, amely óriásit tehet hozzá bármely autóhoz. A környezetvédők teljesen jogosan most dobálnának meg kővel, de képzeljük el, hogy olcsóbb üzemanyag mellett mindennapos Octáviánk és Passatjaink orrában is 300-400 lóerős V8-as dübörögne. Higgyék el, mindenki boldogabban autózna, és sokkal nagyobb köteléket kötne autójával.

Szerencsére a jó értelemben vett amerikai hangulatban immár belefeledkezhetünk: több mint 50 évnyi várakozás után immár teljesen hivatalosan megvásárolható nálunk a Ford Mustang. Ráadásul egyik legnagyobb előnyét, a viszonylagos elérhetőséget megtartva érkezett az öreg kontinensre. Nem csoda, hogy végül második helyen került be a lóerők árarányát taglaló cikkünkbe. A karakteres kupé ugyanis már 12 millió forinttól elérhető, a tisztességes V8-as változat pedig 13,8 milliótól indul – de erről később.

A Ford Mustang tulajdonképpen félreismerhetetlen. A történelme során voltak apróbb kisiklások, de mire valaki megpillantja a vágtázó vadlovat, addigra már rég tudja, hogy mi közeledik. A típus ugyanis a maga módján Amerika Porsche 911-e: a generációk során általában fejlődött, de az alap formák nem változtak. A tesztünkben szereplő vadonatúj Fastback és az 1970-es Mach1 között erős párhuzamot lehet vonni formailag.

A hosszú motorháztető, a hátra tolt utastér az erősen lejtő tetőívvel, a felfelé ívelő farok, de még a lámpák is egymásnak közeli rokonai. Sőt, még a méretek terén is közös nevezőre juthat a két típus: az időközben eltelt 46 év növekedési trendjeivel mit sem foglalkozott a típus, amely hosszúságban szinte ugyanakkora, mint egykori őse. A szélesség persze sokat gyarapodott: az 1916 mm pedig már olykor nehéz pillanatokat okozhat a szűk budapesti utcákban. Az arányok viszont így is változatlanok, mert az aktuális Mustang generáció közel 10 centivel magasabb.

Mindez nem feltétlenül rejt nagyobb helykínálatot a belső térben. Elöl kényelmes, egészen jól tartó, ugyanakkor kellemesen széles, hosszú távon is kiváló ülésekben feledkezhetünk bele az élményekbe, hátul viszont büntetés vár az ide kívánkozókra. A lábtér közel sem akkora, mint amit egy közel 4,8 méteres kupétól várnánk, a fejtér pedig még szűkösebb, egy két 1,8 méteres felnőtt igen csak összehúzva fér meg egymás mögött. A piac jelenlegi és egykori kupéjait tekintve bizony a Mustang közülük a legkisebb hátsó helykínálattal rendelkezik. Ezért kárpótol a 408 literes csomagtartó, egyszerű kialakítású csomagtartó.

Az egyszerűség egyébként kivitelezés tekintetében az autó teljes egészét meghatározza. Az illesztések kívül-belül elnagyoltak, az anyagok pedig legtöbbször egyszerűek. Ami alumíniumnak látszik, az mindenhol egyszerű műanyag, vállmagasságtól lefelé pedig csak kemény anyagokat találunk, amelyek hajlamosak percegésre, nyikorgásra. Tesztautónk belső tere egyébként sokkal jobb egy átlagos Mustangénál: a feláras Stílus csomag révén prémium bőrkárpitozást kapott, melynek köszönhetően a műszerfal felső részén és a középkonzol oldalán varrások futottak végig, bőrborítást színlelve, az ajtóbetéteken és az üléseken pedig finom bőr fogadott. Ezt az opciót mindenkinek ajánljuk, igaz, ilyenkor a fekete anyagokkal eleshetünk a személyre szabás lehetőségétől – pedig az alapáras bőrözés kérhető például hangulatos barna színben is.

Ha valaki azt mondja, hogy a Mustangból igazán nehéz kilátni, az még biztosan nem ült Camaróban. Az izomautó hozzá viszonyítva egészen kompakt hatást kelt, előre nézve mindent láthatunk, így például a hosszú motorháztető hangulatkeltő domborulatát, hátrafelé pedig ott a széria tolatókamera. A főbb műszerek kezelhetősége a helyén van, sőt, bizonyos tekintetben kimondottan informatív a Mustang. Így például a műszercsoport kijelzőjén a hengerfej hőmérsékletén keresztül az égéstérbe kerülő üzemanyag és levegő arányáig mindent leolvashatunk – ezért pedig megérdemli a piros pontot a modell.

Sajnos a központi rendszert továbbra sem dicsérhetjük. A szériában járó 8 colos kijelző a többi Ford modellel ápol közeli rokonságot, így pedig itt kissé lassú, apró gombjaival pedig nehezen kezelhető. Emellett a leolvashatósággal is komoly gondok akadnak: egyrészt kimondottan hajlamos az ujjlenyomatokat gyűjteni, másrészt pedig úgy tükröződik, hogy erős napfénynél lehetetlen vele dolgozni.

De aggodalomra semmi ok. Eszünkbe sem fog jutni az anyagokkal, a központi rendszerrel, de még csak a zörgésekkel sem bíbelődni, amint beindítjuk az egészen fejlett V8-ast. Ezért:

A következő oldalon kiderül, hogy mire képes az ötliteres V8-as a lúdbőröztető hangzáson kívül. Emellett a Mustang kimutatja a foga fehérjét és bebizonyítja, hogy élmény tekintetében senki nem érheti utol.



Szóljon hozzá!

A hozzászólások nem tükrözik az Autó Pult véleményét, értük az oldal nem vállal felelősséget.
Regisztráljon Ön is! A regisztrált felhasználók hozzászólása azonnal megjelenik.

Share/Save/Bookmark