Az alábbi cikkünk még egy korábbi holnapstruktúrából származik, így előfordulhatnak szerkesztési hiányosságok. Megértésüket köszönjük.

A Ferrari 250 GTO nem szorul különösebb bemutatásra, hiszen az 1962 és ’64 között legyártott 39 darabos sorozat legalább annyira közismert az autók világában, mint Michael Jackson a popszakmában.

Nem is csoda, hogy a típus az új GTO menetpróbája kapcsán is szóba került, de tudjuk azt is, hogy tervezője már az égi autópályákat hasítja, sőt, azt is, hogy Chris Evans még a Coburn-Ferrarit is eladta, hogy egy árverésen harcba szállhasson érte.

Felejtsék el a bankokat és a tőzsdét, vegyenek 250 GTO-t!

Akkor 12 millió fontért (4,2 milliárd Ft) kelt el a ritkaság, ami bizony ilyen nagyságrendben aprópénznek számít, hiszen legutóbb az 5095-ös alvázszámú példány 20,2 millióért (7,07 milliárd Ft) cserélt gazdát, így termelve négy esztendőn belül 4,5 millió fontos (1,57 milliárd Ft) nyereséget gazdájának.

Mindebből persze gyorsan világossá válik, hogy a Foxtons ingatlanügynökség alapítója, John Hunt nem ma jött le a falvédőről, hiszen nem ez az első olyan húzása, amikor ördögi játékot űz a klasszikus autók rajongóival, így téve szert busás haszonra - ilyen gyorsan ugyanis egyetlen műtárgy sem növeli az értékét.

Mindenki a 250 GTO-t szeretné megkaparintani.

Apró érdekesség, hogy ’63-ban az első tulajdonos alig 6000 fontot fizetett a csodálatos Ferrariért, ami persze akkoriban sem ért kevesebbet, mint egy rózsadombi villa, a mai értékhez képest mégsem több a zsebünkben csörgedező aprópénznél.

Már úton van Spanyolország felé. Ki merné biztosítani?

Az említett példánynak pedig még komoly múltja is van, hiszen három híres versenyt is megnyert, hogy aztán 1996-ig eltűnjön a szemek elől. Ekkor került Lee Kun-hee, a koreai Samsung vezérigazgatójának tulajdonába, aki végül a brit üzletembernek adta el, hogy aztán a jelenlegi tranzakció keretein belül egy ismeretlen spanyolországi tulajdonos markaiba kerüljön a ritkaság.

Kommentek